Műtárgyvédelem 25., 1996 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Komáromi Judit: Egy XVII. századi metszetekkel illusztrált történelmi arcképcsarnokot bemutató könyv restaurálása

ményítőt használtak a könyvkötők, ezért bizo­nyításként elvégeztem a keményítőtesztet. A két mintát külön kémcsőben kevés desztillált vízzel forraltam, míg opálossá vált az oldat. Ezután néhány csepp kálium-jodidos jódolda- tot csöppentettem a kémcsövekbe. Mindkét minta esetében a mélykék szín a keményítő je­lenlétét bizonyította. A restaurálás menete Az első lépésben a hátsó táblát (amely még a könyvtesthez kötődött) úgy választottam le, hogy megnedvesített szívópapírral fedtem be a táblára kiragasztott előzéket, majd ezt polie­tilén fóliával letakartam. Ezzel megakadályoztam a víz gyors elpárolgását. A szívópapíron és előzéken átszivárgott nedvesség hatására a ragasztásra használt keményítő lassan felpuhult és így az előzék könnyedén felemelhetővé vált a tábláról. Ekkor láthatóvá váltak a könyv összekötésére szolgáló hiányzó szalagok csonkjai. Az előzék eltávolítása után a tábláról fele­meltem a fűzőzsineg leragasztott végeit (bindek) és a nyílásban, az idők folyamán meg­gyengült beszakadt bőrt, a könyvrestaurálásban elfogadott módon a további restaurálhatóság érdekében egy csont segítségével kettéválasztottam. Következő feladatként a kötésbőr gerin­cen megmaradt részeit szárazon egy lapos csont segítségével leemeltem. Miután a kötést si­került elválasztani a könyvtesttől, annak ívekre való szétszedése következett. Ehhez a gerinc enyves ragasztását kellett eltávolítanom, melyet 5%-os Glutofix1 oldattal puhítottam fel és szikével kapartam le az ívekről. Ezután már szabadon szétvághattam a fűzőcérnát és a bordákat is lefejtve íveire bontottam szét a könyvtestet. Tisztítás A lapokat először Rotring radír és Faber-Castell ceruza radír segítségével, valamint puha ecsettel szárazon tisztítottam. Ennek eredményeként a poros szennyeződéseket és ujjnyo­mokat eltávolítottam a papírokról. Ezt követően meleg vizes tisztítást alkalmaztam 2%-os zsíralkohol-szulfát oldattal. A penészfoltok miatti fertőtlenítésüket pedig 1%-os Sterogenol oldattal végeztem. A mosást és fertőtlenítést többszöri tiszta vizes öblítés követte. A nedves tisztítás folyamán (amely feltétlenül szükséges volt) az ívek lapjait összeragasztó enyv feloldódott, így minden ív két lapra esett szét. Ennek eredményeként az éppen a ragasztás mellett penésztől meggyengült lapok egyenként javíthatóakká váltak. Kiegészítés A könyvtest papíranyagának javítását, kiegészítését az Országos Levéltár Bécsi Kapu téri restaurátor műhelyében a dán Per Laursen (5, 6) által kifejlesztett papíröntőgépen végeztem el. A kiegészítéshez felhasznált papírpépben szintetikus színezékkel színezett, szulfátos eljárással feltárt fenyőcellulóz rostokat használtam fel, melyeket A3-as méretű öntött lapok formájában kaptam meg. A cellulózlapokat, melyek színei a következőek voltak: fehér (színezetlen), drapp, tégla és zöld, Vincze László szentendrei papíröntő mester készítette műhelyünk számára. Ezeket az öntött lapokat kis négyzetekre vágtam, majd vízzel összetur- mixolva jutottam hozzá a kiegészítésre szánt papírpéphez. Először próbaöntéseket végeztem annak érdekében, hogy a megfelelő színt és öntésvastagságot kitapasztaljam. Minden egyes 116

Next

/
Thumbnails
Contents