Műtárgyvédelem 24., 1995 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Restaurálás - Beöthyné Kozocsa Ildikó: Két XIII. századi pergamenoklevél restaurálása: esettanulmány

károsodott, szakadozott és lyukacsos pergament csak kasírozással, vagy az említett szitára való rögzítéssel tudták megmenteni. A hátoldalra vagy mindkét felületre felvitt megtámasztó anyag csökkentette az olvashatóságot és/vagy megváltoztatta a felület eredeti jellegét és még vastagabbá is tette a dokumentumot. A pergamenöntéssel mindezek a hátrá- nyok elkerül­hetők. A penészgombák sötétes foltokat okoztak az okleveleken, különösen a C5 jelzetű darabon. A pergamenpép színe, amelyet az oklevelek alapszínéhez tettem hasonlóvá a készítéskor, nem mindenütt egyezett a felület tónusával. Esztétikai szempontból előnyösnek látszott a szükséges helyeken retusálást végezni. A retusálás a már csaknem megszáradt öntött felületen történt etilalkohol, desztillált víz-, kávé-, teakivonat és nagyon kevés anilinfesték keverékével. Ezután a kiegészített részek színe sem a rectón sem a versón nem volt többé zavaró, tónusa belesimult az oklevelek eredeti színfoltjaiba. A C5 jelzetű, kissé gyenge megtartású pergament a retusálás után erősítés céljából 2%-os Klucel M (hidroxipropil-cellulóz) izopropil-alkoholos oldatával ecseteltem át. Az ehhez az oklevélhez tartozó - már restaurált - viaszpecsétet savmentes kartonból készült védődoboz­ban helyeztem el. Mindkét oklevél számára savmentes papírból palliumot készítettem. 3. Az oklevél öntés és retusálás után The document after casting and retouching IRODALOMJEGYZÉK 1. Beöthyné KozüCSA Ildikó-SiPOS-RichteR TeréZ-Szlabey Györgyi: Parchment Co­dex Restoration Using Parchment and Cellulose Fibre Pulp. Restaurator 1990. 11. 95-109. 2. BEÖTHYNÉ KOZOCSA Ildikó: Középkori pergamen kéziratok konzerválási eljárásainak kutatása és fejlesztése. Az Orsz. Széchényi Könyvtár Füzetei 3. 1992. 79

Next

/
Thumbnails
Contents