Műtárgyvédelem 24., 1995 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Nagy István: Egy XIX. század eleji keleti puska restaurálása
Fémrész Cső Mivel az előzőleg megtörölt, zsírtalanított csőről a lövegzárat nem lehetett leszerelni, mert nem menettel, hanem bekovácsolva volt felszerelve, nagyon megnehezítette az amúgy is korrodált belvilág pucolását. Más megoldásom nem volt, mint, hogy az elekt- rolitikus kezelést alkalmazzam, de úgy, hogy az ezüsttel tausírozott cső külvilágát a kezelés ne érje. Ezért más megoldást használtam. (A gyújtó- és a „süketítő”-lyukat fadugóval bedugtam.) Az eljárást előzőleg egy darab korrodált vízvezeték csövön kipróbáltam. A kísérlet után a hosszában elvágott vízcső egy részén megállapítottam, hogy az eredmény kielégítő. (Feszültség: 12 V; kezdeti áramerősség: 6A/dm% később 3A/dm2; elektrolit: 5%-os NAOH; anód: 1080 mm x 04 mm-es rozsdamentes huzal.) A fürdőt többször megismételtem az áramerősség állandó csökkentésével, közben 20%-os zsír-alkohol-szulfonátos melegvízzel, puskacsőkefével keféltem. Az eljárást addig ismételtem, míg egészen tiszta öblítővizet nem nyertem. Különös gondot igényelt a tausírozott külső felület, melyet rövid ideig EVIPASS-al kezeltem, majd mechanikusan tisztítottam, ügyelve, hogy a meglévő tausírozott részek ki ne hulljanak. Mivel az előzőleg csiszolt külső felületen durva hosszanti csiszolásnyomok látszottak (az előző tisztítás nyomai - N. /.), a tisztítás után enyhén filccel és krómtisztító pasztával, először kereszt-, majd hosszanti irányban políroztam. Ezt követően zsír-alkohol-szulfonátos meleg vízzel mostam át, azután desztilláltvíz fürdőben többször kifőztem. Megtöröltem és kb. 100 °C-on szárítottam. EVIPASS-al kívül-belül vékonyan átkentem, s azt puha ronggyal jól bedörzsöltem a felületbe, újból szárítottam. A „süketítést” Diamantkittel tömítettem, majd fegyverápoló MINOL-B 11 - aeroszollal kezeltem. Zárszerkezet A zárat darabjaira szereltem és elektrolitikus kezelésnek vetettem alá. A fürdőbe helyezéskor ügyeltem arra, hogy a tárgyak a legnagyobb felületükkel forduljanak az anód felé. (Feszültség: 12 V; áramerősség 3 A/dm2; elektrolit 5% NAOH; anód: 3 mm-es krómnikkel lemez.) Többszöri forgatás után gépi és kézi vas-karc kefével átkeféltem. Ez elősegítette a rozsda lazulását. Közben a mélyben ülő, korróziós gócokat ki kellett pat- tintgatnom. A folyamat, bár igen hosszadalmas volt, jó eredményre vezetett. Az acélrészeket (rugók) nem ajánlatos az említett módon tisztítani, mert felületi edzést, újabb feszítés esetén törést eredményezhet. A rugók tisztítását mechanikusan végeztem. Az elektrolízist mechanikus tisztítással párosítva a korróziós termék teljes eltávolításáig folytattam. A megtisztított szerkezeteket desztillált vízben főztem, szárítottam, EVIPASS-al passziváltam és MINOL-B 11 fegyvertisztító aeroszollal kezeltem. Sátorvas Tisztítását a lakatszerkezet darabjaival egyszerre végeztem. Ezt követte a hiányzó 06- os rozetta elkészítése, felhegesztése, tűreszelőkkel való összedolgozása, a 02,5-ös furat elkészítése és zenkolása. A passziválást az előzőleg bemutatott módon végeztem. 67
