Műtárgyvédelem 24., 1995 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Egészségvédelem - Tóth Gábor - Tóth Kálmán: A múzeumi látlelet munkacsoport vizsgálatának eredményei
Csaba restaurátor (Savaria Múzeum, Szombathely), dr. Morgós András restaurátor (MNM, Műtárgyvédelmi Osztály, Budapest) és Tóth Gábor humánbiológus (BDTF, Szombathely). A vizsgálat elvégzését Vadász János, a KKDSZ elnöke támogatta. Módszerek Az adatgyűjtéshez a kérdőíves módszert választottuk, ismerve annak előnyeit és hátrányait. Két, hasonló kérdéscsoportot tartalmazó ívet készítettünk, figyelembe véve a természettudományos muzeológusoknak, gyűjtemény kezelőknek és preparátoroknak a restaurátorok munkájától, vegyszerhasználatától való eltéréseit. A kérdőívek a KKDSZ és a Magyar Restaurátor Kamara elnöke által aláírt felhívással együtt a Múzeumi Hírlevél 1995. márciusi számához csatolva az ország valamennyi múzeumába eljutottak. (Lásd 1. sz. melléklet) Joggal várhattuk a reprezentativitást biztosító adatmennyiség beérkezését. 1995. április 30-ig összesen 238 kérdőív jutott vissza hozánk, kb. 50 múzeumból. A 202 restaurátor mellett a 36 természettudományi területen dolgozó kolléga kérdőívét nem elemeztük külön. A vegyszerhasználat - betegség összevetésénél pedig ezt a 36 ívet nem vettük figyelembe. A múzeumi névjegyzék 96 múzeumban 373 restaurátort tart nyilván. Eszerint az érintettek 54,1%-a vett részt a vizsgálatban, ami kétségtelenné teszi a reprezentativitást. Kérdőívünkben kilenc kérdéscsoport szerepelt. A kérdőív általános, bevezető része az anonim válaszadó nemére, életkorára és restaurátorként eltöltött éveire vonatkozó kérdéseket tartalmazott. A következő rész 33 gyakrabban használatos, egészség- károsodást is okozható vegyszer rendszeres használatáról próbált információt szerzni, lehetőséget hagyva a lista további bővítésére. A továbbiakban az egyéb munkahelyi ártalmakra vonatkozó eldöntendő kérdések csoportja következett, majd a személyi és munkahelyi védőeszközök használatáról érdeklődtünk. A kérdőív legfontosabb tematikus csoportjában a restaurátorként eltöltött időszak alatt jelentkező, orvosilag diagnosztizált megbetegedések laikus által is végrehajtható besorolását kértük. A következő kérdéskörben a már más munkahelyen dolgozó vagy (rokkantnyugdíjas, illetve elhunyt kollégákról próbáltunk meg tájékozató jellegű információt gyűjteni. Végül a munkahelyi balesetek és a munkahelyi körülmények szubjektív értékelése következett, majd az egészségre ártalmas munka címén adható illetménypótlékról gyűjtöttünk információkat. Mindezek után lehetőséget biztosítottunk további megjegyzésekre is. A betegségek és vegyszerek száma a teljes mintában az „Egyéb” rovatba lejegyzettekkel gyarapodott. A használt vegyszerek száma az általunk megadott 33-ról 102-re, az előforduló betegségeké pedig 209-re emelkedett. A válaszok számítógépes adatfelvitelére a DataEase adatbáziskezelő programot választottuk. (Itt mondunk köszönetét dr. T Bíró Katalinnak az adatok értékelésében nyújtott segítségért és a grafikonok elkészítéséért.) Az elsődleges eredményeket a Magyar Adatbázisforgalmazók V Konferenciáján (DAT ’95) a Múzeumi Adatbázisok szekcióban adtuk elő (TÓTH-TÓTH 1995). A konkrét eredményekről a XI. Országos Restaurátor Konferencián számoltunk be (1996. február 1.). 146
