Műtárgyvédelem 24., 1995 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Tanulmányok - Zombori Lajos - Csupor István - Libisch Győző: Rovásírásos, fekete bokály
bokály Ol (2-) (3.) (4) (5.) (6V (?) (8.) (9) (10.) q. o A c X 'Is ? 1-f \ A o /\W, n. Xb u id. Ja 7P. ’ f Jju O,. __ A , ) r\ U A A U A ( A. 3. rajz A táblázat szerint a feliratban legkevesebb 9 különféle jel található, ezek közül a 6. és a 7. sorszámúnak nincs megfelelője a székely rovásírásban. Ugyanakkor valamennyi jelnek van türk megfelelője! Kérdéses azonban a 4. számú jel egyeztetése, mert a mérete, mindhárom esetben, mintegy fele a többi jelének, amellett pedig fordított állású is. Ehhez hasonló előfordulása - a 8. számú jellel együtt - csak a Hódmezővásárhely-Kenye- reér határában talált és Csallány Dezső által a XIV századra datált elektrongyűrű feliratából (19. és 20. számú jel) ismert: ^Aov/A'lJVAVKSirrv^cJ ej l 3 3 H S f'H 3 lű II 0-13 H->r U n u Olí 9 8 4. rajz Valamennyi írásjel a Jenyiszej-vidéki türk írásnak felel meg, azonban az 1. és a 7. számú fordított állású. Ez az olvasási irány kijelölése miatt is, de más okból is lehet (lásd később). A bokály írásának még egy lehetséges kapcsolata a Szeged-Nagyszéksós-i hun csésze felirata, amely egymás mellett (önálló szóként) tartalmazza a bokály 1-2. számú jeleit: ck A ß-XUXXMtfPß 5. rajz OA A csésze felirata ezenkívül tartalmazza a bokály 4., 5., és 8. számú jelét. Az ugyanott előkerült elektroncsészék és kelyhek, valamint egyéb dísztárgyak perzsa kapcsolatra utalnak. A bokály írására azonban mindebből messzemenő következtetéseket - a nagy időbeli különbség miatt - nem szabad levonni. Ha az írásjeleket a székely rovásírás felől közelítjük meg, feltétlenül meg kell említeni, hogy az 1. számú jel (a) kerekített formában és finom átmetszéssel a Bél Mátyás-i&\e ábc-ben (1753), kerekítve és átmetszés nélkül Telegdi Rudimentájában (1598) található, míg a 2. számú ((y?) pont nélkül, a konstantinápolyi (1515), a 3. számú jel (mély hr. s) a csíkszentmihályi (1501) feliratban fordul elő. Ha a 13. (10.) önálló jel, - r -, akkor, ilyen hosszú alakban (csak fordított állásban) a Rudimenta óta használták. A nevezett idő127
