Műtárgyvédelem 23., 1994 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Restaurálás - Konzerválás - Kovács Petronella: Róth Miksa Bárányok című üvegmozaikjának restaurálása

RÓTH MIKSA BÁRÁNYOK CÍMŰ ÜVEGMOZAIKJÁNAK RESTAURÁLÁSA

Kovács Petronella

Összefoglalás: Róth Miksa - üvegfestő és mozaikműves - Bárányok című munkája Puhl & Wag- ner-félc üvegből készült. A helytelen tárolás következtében a rétegelt lemez hordozó elkorhadt, a mozaiklapok meglazultak, egy részük levált a faalapról. Több üveglap eltörött, a mozaikfestmény sarkai, valamint az ornamentális díszítésű keretezés hiányos volt. Szerző röviden foglalkozik a Puhl & Wagner-féle üveg készítéstechnikájával, a restaurálás kapcsán végzett anyagvizsgálatokkal, valamint a schwarzlot festéssel. Majd ismerteti a restaurlálás munkafázisait és a felhasznált anyagokat:

1. az üveglapok leválasztása a fa nedvesítésével és mechanikus úton, 2. tisztítás nátrium-hexa-meta- foszfáttal, 3. ragasztás Araldit 2020 epoxigyantával, 4. kiegészítés üveggel és epoxigyantával, 5. fémszínezés aranyfüsttel, 6. retus porfestékkel és akrillakkal. A restaurált üvegfestmény, a művész halálának ötvenedik évfordulójára megnyílt Róth Miksa múzeumban került kiállításra.

Róth Miksa üvegfestő és mozaikműves, mint „művészeti író” is tevékeny volt. Megjelent írásai mellett több kéziratát őrzi a Róth-hagyaték. Ezek egy részében hátrahagyott műveiről rendelkezik. 1943. júliusában kelt, „Hogyan lehet értékesíteni az üvegfestményeket és mozaikfestményeket” című kéziratának 5. pontja így szól:

„Bárányok, ornamentálisan stilizálva, aranylemez mozaikkivitelben. Ennek technikája német találmány1, amely szerint csak ezt az egyetlen művet alkottam. Ennek a technikának alkalmazására2 a közbejött háború miatt már nem nyílott alkalmam. Ennek a munkának mind művészi értéke, mind egyedülálló ritkaságánál fogva a múzeumban volna méltó helye. A „Patria Hungáriáé” és a „Bárányok” reprodukciója megjelent a „Zeitschrift für alte und moderne Glasmalerei” München 1913. 12. számú füzetben. Ez a sárga fedelű füzet, a gótikus szekrény legfelsőbb fiókjában a „I. Közlemények és reprodukciók műveimről feliratú csomagban található. Ezen ügyben az Iparművészeti Múzeum igazgatójához (ez idő szerint Köszeghy) vagy a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium művészeti ügyosztályának főnökéhez kell fordulni.”3

A mozaikfestmény Róth Miksa 1944-ben bekövetkezett halála után a család tulajdonában maradt, majd a hagyaték gondozójának, Róth Amáliának halála után önkormányzati tulajdonba került.4 (1. kép)

A 77x96 cm méretű üvegmozaik-festmény fő motívuma - két tükrösen ábrázolt, életfa alatt álló bárány, középen fent Krisztus monogram. Az ezt keretező geometrikus mintázatú szegélyt 9,5x2 cm-es, illetve 4,5x4,5 cm-es lapok változásával alakították ki. A szegélyen alul felirat olvasható: „Az / én / juhaim / az / én / szómat / hallgatják / én / is /esmérem / azokat / és / engem / követnek”. Az üvegmozaik-lapokat habarccsal „fakeretre csavarozott - rétegelt lemezre ragasztották. A lapok mérete nem tökéletesen egyező. Az. ebből adódó egyenetlenségeket nem korrigálták, a hézagokat nem fugázták. Az így elkészített táblát 2x2 cm-es feketére festett léccel keretezték. Az ezüst és arany

1 Valószínűleg erről a technikáról, az aranynak az addigitól eltérő applikálásával, Puhl & Wagner neukölni mozaik-intézetében készült mozaikokról tesz említést Róth Miksa Egy Uvegfestőmíivész emlékei c. munkájában. Budapest, 1943. 57. p.

2 Az eredeti szövegben alkalmazásának szó áll, nyilván elírás.

3 Varga Vera szíves szóbeli közlése. Sajnos az említett füzet nem került elő, és sem az OSZK, sem az IM könyvtárában nincs meg.

4 A Róth-hagyatékot valamint a múzeumot az Erzsébetvárosi Róth Miksa Alapítvány kezeli.

119