Műtárgyvédelem 23., 1994 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Tanulmányok - Scheinring József: XVII. századi karosszék történeti és technikatörténeti kutatása
XVII. SZÁZADI KAROSSZÉK TÖRTÉNETI ÉS TECHNIKATÖRTÉNETI KUTATÁSA Scheinring József Összefoglalás: A tanulmány a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonát képező, XVII. századi bőrkárpitos szék restaurálását megelőző kutatásokat ismerteti. Változatlanul adjuk közre szerző 1993. augusztusában, a XI. országos farestaurátor konferencián elhangzott előadását. 1990-ben Sárospatakon találkoztam először előadásom tárgyával. Váradi László barátom hívta fel rá figyelmemet, mivel tudta, hogy a bőrrel borított fatárgyak köre a kutatási területem. Első látásra nagyon megfogott, leromlott állapotában is komoly méltóságot sugárzott. Ott, és abban a pillanatban határoztam el, hogy én ezt a széket restaurálni fogom. (2. kép) Már a kezdet kezdeten kiderült, hogy nem lesz könnyű dolgom. Abban az időben még a Központi Múzeumi Igazgatóság dolgozójaként, ugyan elméletileg bárhonnan kereshettem tárgyat restaurálni - a székről azonban kiderült, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdona.1 Sárospatakon csak, mint kihelyezett tárgy van, illetve volt állandó kiállításon. Telt múlt az idő, csak nem akart a dolog a holtpontról elmozdulni, mivel a Nemzeti Múzeum nem nagyon adott ki tárgyat külső restaurálásra. Nem nyugodtam, és addig is a szakirodalomban próbáltam a széknek utánajárni. Fotóját megtaláltam Voit Pál: Régi magyar otthonok című könyvében,2 ahol a szerző megemlíti, hogy a kreuzsteini várban két magyarországi eredetű összehajtható, bőrborítású tábori kanapé található. Ezek tűzött, pikkelyes illetve papucsszög mustrája megegyezik a Magyar Nemzeti Múzeum hordozható karosszékének háttámla bőrdombor í t ásával. 1. Scheinring József (1947-1995) a téma előadása közben The author presenting his paper 1 Lelt. sz.: 1917/16. Szék keményfából, egyenes vonalú lábakkal, csigában végződő karfával és ugyanígy végződő támlakerettel, párnázott bőrüléssel s halpikkelyszerú levarrott bőrkitöltésú párnával. Lábain hordozó rudak számára szolgáló vaspántok vannak. M: 127 cm, ülőke m: 56 cm, háttámla sz: 59 cm. 2 Voit Pál: Régi magyar otthonok. Budapest, 1943. 46. o., 154. o. 25. kép. * A felvételt készítette: Pécsi L. Dániel 7
