Műtárgyvédelem 23., 1994 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Károlyi Györgyi - Bedő Csongor - Schütz ZoltáN: A budapesti Petőfi téri orthodox Nagyboldogasszony-templom ikonosztázionjának restaurálása
A BUDAPESTI PETŐFI TÉRI ORTHODOX NAGYBOLDOGASSZONY TEMPLOM IKONOSZTÁZIONJÁNAK RESTAURÁLÁSA Károlyi Györgyi - Bedő Csongor - Schütz Zoltán Összefoglalás: Cikkünkben a budapesti Nagy boldogasszony templom ikonosztázionjának restaurá- lásával és rekonstrukciós munkáival foglalkozunk. Rövid történeti áttekintés után az ikonosztázion felmérését tárgyaljuk, erről részletes dokumentációt - fotó és szöveges anyaggal ellátva - készítettünk. A későbbiekben ez határozta meg a restaurálás és rekonstrukció minkéntjét és menetét. A cikkben látható fotók és segédleti rajzok csak a restaurálás és a rekonstrukció főbb mozzanatait mutatják be. A nagyon komplex restaurátori feladatból a rekonstrukciós részt szeretnénk kiemelni. A háborús sérülések következtében az. oromzat jelentős mértékű hiányainak pótlása jelentette a legnagyobb problémát. Szerencsénkre az ikonosztázion beállványozását követően a felépítményen nem látható helyeken olyan kulcsfontosságú töredékeket találtunk, amelyek és az archív fotók segítségével a rekonstrukciós munkák elkészülhettek, Egy ma is funkcionális szerepet betöltő tárgy restaurálása volt a feladatunk, így indokolttá vált a lehetséges legteljesebb mértékű rekonstrukció. Az oromzatot díszítő nagyon gazdag, áttört faragású növényi ornamentikából, közel 20 m" felületről hiányzott a faragás. Problémát okozott a hatalmas méret, műhelykörülményeink nem tették lehetővé, hogy az oromzat ornamentikájának 1 : 1 léptékű rekonstrukciós rajzát egyszerre, egészben elkészíthessük. Az oromzat teljes vázszerkezetét le kellett bontanunk a koronázó párkánnyal együtt és ezt a nagyon pontos felmérés segítségével vízszintes felületen újra összeépítenünk. így is csak a felét tudtuk egyszerre kirakni. Ezek után az. így összerakott vázszerkezet, a rajta lévő lenyomatok és a pontos helyükre illesztett töredékek segítségével elkészíthettük pauszpapírra az 1 : 1 léptékű műhelyrajzokat, amelyek a faragás során sablonként segíthették a faszobrász munka elvégzését. Az elkészült rekonstrukciós elemeket végezetül a hordozó szerkezetre sárgaréz csavarokkal rögzítettük. Az ikonosztázion teljes munkálatai nyolc szakember részvételével másfél év alatt készültek el. Az elvégzett feladat egyben felhívta figyelmünket arra, hogy bizonyos esetekben a restaurálás nagyon komoly team munka, és hogy ez. megvalósulhasson, nagy összefogásra, együtt gondolkodásra és külső segítségre van szükség. A JANKOVITS MIKLÓS ÉS MŰHELYE ÁLTAL ALKOTOTT IKONOSZTÁZIONOK ÉS BERENDEZÉSI TÁRGYAK RÖVID TÖRTÉNETI ÖSSZEFOGLALÓJA A XVIII. sz. második felében a felvidéki Szerémségből, Kamenyic városából Egerbe érkezett a görög származású - saját aláírása szerint - Jankovits Miklós fafaragó és műhelye, akik itt munka- és letelepedési engedélyhez folyamodtak a városi elöljárósághoz. Mindezt sok-sok vita után megkapták. Jankovits a görög Naxosz szigetéről származott. Egy darabig a szerémségi Kamenyic városában élt, majd Egerben szándékozott letelepedni, mint rác „képfaragó”. Jan- kovitsot, mint magát szabadkőművesnek vallót az asztalos céhen belüliek erősen támadták, s több ízben is panaszt emeltek működése ellen. Az volt a vád, hogy nemcsak magatanulta saját mesterségét űzi, hanem asztaloslegényekkel is dolgoztat, az pedig nem lehet, hogy valaki két mesterséget is űzzön más kárára. Végül is a királynő parancsa vetett véget a vitának, s Egerben a rác és görög kereskedők által megrendelt templom felépülhetett (1786). Ez az ikonosztázion és a belső berendezési tárgyak is olyanok 75
