Műtárgyvédelem 23., 1994 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Tanulmányok - Papp János: Műtárgyvizsgálatra sokoldalúan alkalmazható magyar kézi infrakamera

zártláncú infratelcvíziós rendszer módot adott az összehasonlításra, a kamera teljesítőképességének ellenőrzésére.

Az alaptípus (MOV-Ol) főiskolai kipróbálásánál biztató eredmények születtek (a kamera ugyanúgy „látott” az infravörös tartományban, mint az infratelevízió), ám az is kiderült, hogy ilyen kivitelben mégsem alkalmas műtárgyvizsgálatra. A pozitív rész- eredmények és az észlelt hiányosságok, valamint a kívánalmak arra ösztönözték a tervezőt, hogy további fejlesztőmunkát végezzen a készüléken. Ennek a munkának az eredményeképpen született meg az új típus, a MOV-02. A korábbi egyobjektíves, fixblcndés változattal szemben ehhez a kamerához igény szerint csatlakoztatható normál-, nagylátószögű-, vagy teleobjektív, ill. közgyűrűvel kapcsolt objektív (makrovizs- gálatok esetén). A kiegészítő tartozékok pedig a kamera képernyőjén megjelenített infrakép közönséges fekete-fehér filmre való fotózását teszik lehetővé, tehát a vizsgálatok dokumentálhatóak. Az így készített felvételeken gyakran egyszerre jelenik meg a műtárgy képe és annak infra tartományba eső képe is. A fényképezőgépet oly módon lehet a kamerához csatlakoztatni, hogy az okulár lupét kicsavarjuk s ennek helyére illesztjük be a fényképezőgépet egy közdarab segítségével.

A MOV-02 típusú kamera a Főiskolán kívül több múzeumban (közgyűjteményben) is kipróbálásra került, s az alábbiak meg is vásárolták egy-egy példányát:

Magyar Nemzeti Galéria (Budapest)

Móra Ferenc Múzeum (Szeged)

Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre)

Keresztény Múzeum (Esztergom)

Országos Széchényi Könyvtár (Budapest)

Néprajzi Múzeum (Budapest)

Silver Rt. (Budapest)

Magyar Nemzeti Múzeum (Budapest)

Szent István Király Múzeum (Székesfehérvár)

Bebizonyosodott tehát, hogy a készülék - adott korlátáit figyelembe véve - nagyon sok esetben és széles körben alkalmazható műtárgyvizsgálati célokra.

Bemutatjuk az infrakamerával végzett vizsgálatok néhány példáját.

A vékony rétegben festett képek esetében mód nyílik arra, hogy a készülékkel „alálássunk” a pigmentrétegeknek és ott az alárajzolások bizonyos fajtáját, esetenként a hordozó (fatábla stb.) fizikai állapotát tanulmányozhassuk. Az 1/a képen a felvidéki okolicsnói templom XVI. században készült főoltárának prcdelláján lévő Szent Jánosi ábrázoló festmény egy részletét látjuk. Ha ugyanezt a részletet az infrakamerán keresztül szemléljük (1/b kép) jól látjuk az arc főbb részeinek kijelölését, azaz alárajzolását. Egy másik, ugyancsak XVI. századi oltárképen a Krisztus fejéről készített infraképen hasonló alárajzolások fedezhetők fel, sőt az orr és a szakáll rajza a kompozíció megváltoztatását is láttatja.

Kerámia műtárgyak is vizsgálhatók a MOV-02 kamerával. A 2/a képen az alcsúti Habsburg kastély rommaradványai közül előkerült, töredékeiből összeállított vázát látunk, melynek oldalán egy 9x13 cm-es elfeketedett, megüvegesedett mező található. A kamera láthatóvá és dokumentálhatóvá tette, hogy az elfeketedett mezőben egy hiányos családi fénykép van (2/b kép), melyet fotóeljárással vittek fel a porcelán vázára. Ez a réteg a kastély leégése során oly mértékben károsodott, hogy már csak ilyen módon lehet tanulmányozni. (A fényképen egyébként nagy valószínűséggel Ferenc Ferdi- nánd családja látható.)

A 3. kép egy ásatásból előkerült, feketére égett könyvlaptöredék olvashatóságát lehetővé tevő infrafotó. (Ugyancsak alcsúti eredetű.)

65