Műtárgyvédelem 23., 1994 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Tanulmányok - Nemessányi Klára: Kalcium-oxalátok előfordulása és kialakulása falképeken és köveken

Kalcium-oxalát kialakulása szándékos beavatkozás hatására

Nem szabad kizárnunk teljesen azt a feltételezést sem, hogy néhány oxalátos műtárgy felületére szándékosan, esetleg tisztítási céllal vittek fel oxálsavat. Ugyanis az oxál- savat használták fa tisztítására, foltok (rozsda- tintafolt) eltávolítására, fémek csiszolására, fehérítésre és vegyszerek tisztítására.

Nemcsak köveken és falképeken találtak kalcium-oxalátot, hanem bronztárgyakon, táblaképeken is, ezekben az esetekben elképzelhető egy oxálsavas tisztítás. Kísérleteket lehetne végezni különböző felületeken a kalcium-oxalát szintetikus előállítására.

Felfedeztek kalcium-oxalátot francia katedrálisok ólomüveg alblakain is, de itt bizonyíthatóan zuzmók támadták meg az ólomereket és az üveget egyaránt.

Meglepő eredményre juthatunk, ha figyelembe vesszük, hogy a mészkazein mellé (mely a secco kötőanyaga vagy konzerváló szer egyaránt lehet) lágyítóként alkalmazni szoktak adaléknak különböző anyagokat, mivel enélkül nagyon keményre szárad. Az adalékok között az egyik a glicerin, amely az ipari előállításkor mindig tartalmaz oxálsavat. (Az oxálsav kelátkomplexképző tulajdonságát ugyanis egyes vegyszerek tisztítására használják).

Lágyítóként adhattak a kazeinhez cukrot, vagy agar-agart is, mindkettő nagyszerű táptalaj, amelyen a mikroorganizmusok megtelepedhetnek.

KÖVETKEZTETÉSEK

Az oxalátok keletkezését illetően az eddigi feltételezések mindegyike helytállónak tűnik. Valószínű, hogy több módon is létrejöhetnek a kalcium-oxalátok, de valameny- nyinél közös, hogy mikroorganizmusok működtek közre.

Kalcium-oxalát létrejöhet- kazeines védőkezelés enzimes lebontásával- gombák, baktériumok, zuzmók aktivitása által- savas esők és légszennyezők hatására

Az általam restaurált két munkával kapcsolatban feltett kérdésekre az alábbi válaszokat tudtam megfogalmazni:

1. A diplomamunkámon két változat lehetséges: vagy a Penicillium által termelt oxálsav okozta a patinaréteg kialakulását, vagy a seccoval felvitt részek kötőanyagának, illetve egy későbbi kazeines kezelés enzimes elbomlásának következménye az elváltozás, melyben mindenképpen mikroorganizmusok működtek közre.

2. Feltételezem, hogy a siklósi falképeken vagy baktérium, vagy gomba okozhatta az oxalát kialakulását.

A templom szentélye egy belső tér, s ilyen fényszegény helyen a zuzmók nem életképesek!

Kezelés szintén kizárt, hiszen a török korban jó ha megmaradhattak templomaink, nemhogy konzerválták volna festésüket. Utólagos kezelés az említett lemeszelés miatt szintén kizárt.

Maradtak tehát a gombák és a baktériumok, amelyek elvileg létrehozhattak ilyen kiterjedt felületen oxalátot anélkül, hogy szemmel látható nyomuk maradt volna évszáza52