Műtárgyvédelem 23., 1994 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Tanulmányok - Nemessányi Klára: Kalcium-oxalátok előfordulása és kialakulása falképeken és köveken
Ausztráliában whewellite-t mutattak ki, mely többrétegű, vastag kérget képezett a védett sziklafalakon. 1 mm és 1 cm között vastagságban fordult elő, a szín és felület változó: egyes helyeken fakóbarna, fényes, kemény, összefüggő kéreg, másutt fekete, göm- böcskékhez hasonló, törékeny szemcsék formájában volt látható. Az ausztrál szerzők az ottani időjárást ismerve az őszi ciklikus, viharos, savas esőzésekkel és a szilárd anyagok, légszennyezők száraz évszakokban történő lerakódásával magyarázzák a rétegződött kérgeket. Ezen kívül a jégkorszak utáni hirtelen felmelegedés a növényzet és a mikroorganizmusok ugrásszerű fejlődését eredményezte. Ugyanakkor megindult a növényzet bomlása, melynek végtermékei szerves savak, csakúgy, mint a mikrobák anyagcsere-termékei. A MIKROORGANIZMUSOK HA TÁSA A FALKÉPEK ÉS KÖVEK ANYAGÁRA Kalcium-oxalát valószínűleg szervetlen úton, és mikroorganizmusok közreműködésével egyaránt létrejöhet. Az eddigi adatok arra vallanak, hogy az esetek többségében kimutatható volt valamilyen mikroorganizmus jelenléte az oxalátos felületről származó mintákban. A vakolatra és a kövek anyagára ugyanazok a mikroorganizmusok hatnak, a hordozó anyaga lényegileg azonos. Kalcium, szilícium egyaránt jelen vannak a mészkőben, homokkőben és vakolatban; a különbség az elemek mennyiségében és az anyag porozi- tásában van. A vakolat porózusabb a köveknél s így támadhatóbb is egyúttal. Ezek függvényében öregedési tulajdonságok: mállás, repedezés is másképpen alakulnak. Fontos tényező, hogy szabadban vagy belső térben található a kérdéses kő vagy falkép. A kő, vakolat anyaga alapvetően szervetlen, s mint ilyen, nem tekinthető „táptalajnak”. Ezért az élő szervezetek megtelepedése és elszaporodása ezeken igen lassú folyamat. A különböző fajták különböző nedvesség-, fény- és táptalajigényesek, és ellenállóképességük is nagymértékben eltér. A mikroorganizmusok hatása könnyen össztéveszthető más kémiai károsodással, hiszen a „tünetek” hasonlóak. A fajták meghatározása nehéz, hiszen a restaurátoroknak nem állnak rendelkezésre szabványosított laboratóriumi vizsgálatok a mikroorganizmusok kimutatására, mint ahogy az orvosi gyakorlatban ez általános. Másrészt a tenyésztés azonosan steril körülményeit nehéz biztosítani. Ha a kő vagy vakolat felülete szemmel láthatóan elváltozott, fizikai, kémiai okok mellett a biológiai korrózióra is gondolnunk kell, vagy arra, hogy az okok vegyesen is előfordulhatnak. Milyen esetben gyanakodhatunk biológiai károsítókra? Nézzük a biológiai elváltozások tüneteit és kórokozóit. 2. TÁBLÁZAT MIKROORGANIZMUSOK SZEREPE A KŐPUSZTULÁSBAN Tünetek Szulfátosodás a lábazati szinten Nitrátosodás, elporlás Kórokozó BAKTÉRIUMOK Kénbaktériumok Nitrogén baktériumok A károsítás módja SO 2-t oxidálja Nitrózus gázok átalakítása 48
