Műtárgyvédelem 23., 1994 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Tanulmányok - Nemessányi Klára: Kalcium-oxalátok előfordulása és kialakulása falképeken és köveken
Az elvégzett vizsgálatok kétféle magyarázattal szolgálhatnak az oxálsavréteg kialakulására:- vagy a kazein bomlása során alakult ki- vagy a Pcnieillium által termelt oxál- sav közreműködésével jött létre. Restaurálás 2. Elektronmikroszkópos kép. A véletlenszerűen kivett minta (Paraloidos kezelés után) felületén hifa-fonalak jelzik az erős gombafertőzést. A gombafonalak beleszövődnek a freskó anyagába. Electron microscope picture: Ilypha filaments on the surface of a randomly taken sample (following Paraloid treatment) are indicative of a heavy fungal contamination A gombafertőzés kezelése külön feladatot jelentett, a megfelelő fertőtlenítő szerekkel (Sterogenol, azután alkoholban oldott Preventol CMK) ledörzsöltem a termőtesteket a vászon hátoldaláról és a képoldalról. A citromsavas tisztítás után nitrohígító- ban oldott Plextollal konzerváltam a falképet. A gombák elleni tartós védelem elérése érdekében a konzerváló anyaghoz is Preventol CMK-t kevertem. A konzervált falképet panelre ragasztottam (BEVA 371 + Preventol CMK). A falkép azon részein, ahol megítélésem szerint az oxalátréteg nem volt olyan vastag, megpróbáltam nedvesítve, kemény ceruza-radírral ledörzsölni a felületről a patinaréteget. Ezt a műveletet csak többszöri konzerválás és tömítés után tudtam elvégezni, mikor a mozgó részecskék már megtámasztva, szilárdan ültek a helyükön. A radírozás még így is valóban veszélyezteti a pigmentréteget, ezért csak ott végeztem el, ahol igen jelentős színváltozást értem cl: az azurit szinte „felszabadult” a barnás fátyol alól. A vastagon jelentkező, kifejlett oxalátréteget még ezzel a mechanikus eljárással sem lehetett eltávolítani, így azt meghagytam és végül egy barnás-kékes retussal egészítettem ki. El kellett fogadni, hogy az elváltozás jelenlegi tudásunk szerint nem távolítható el. így az esztétikai kiegészítés ehhez a tényhez igazodott. (3. kép) KALCIUM-OXALÁT A SIKLÓSI GÓTIKUS FALKÉPEGYÜTTES FELÜLETÉN Siklóson 1993 nyarán csatlakoztam a volt ferences templom szentélyében lévő gótikus falképeken évek óta dolgozó restaurátorok: Fabó Éva, Boromisza Péter és Sztra- kay Judit mellé. A falképek több rétegben készültek a gótikus szentélyben; az első réteg nagyjából 30-40 évvel előzhette meg a Zsigmond-kori másodikat, melyet az ábrázolt címerek alapján 1406 és 1430 közé datálhatunk. A falképeken látható patina nem volt, a mintavétellel csupán az volt a szándékunk, hogy a felhasznált pigmenteket meghatározzuk. A vizsgált 16 minta közül a röntgendiffrakciós vizsgálat 14-en kimutatta a kalcium-oxalát weddellite változatát. Az összes földfestéken: hematit, okker, zöldföld (glaukonit), a réztartalmú pigmenteken: azurit, malachit, valamint a szentjános-fehéren (CaCC>3) jelen volt anélkül, hogy bármilyen szemmel látható elváltozást, fálylat vagy kérget képezett volna. Ez esetben - bel43
