Műtárgyvédelem 23., 1994 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Tanulmányok - Tímárné Balázsy Ágnes: Komplexképzők a festett műtárgyak tisztításában
(25 °C) kiváló a komplexképző képességük. A citrátok 3-6 pH között pufferként is képesek egy tiszítóelegyben szerepelni. 2. A komplexképzők alkalmazása felületaktív anyagokkal együtt A műtárgyakon előforduló szennyeződés egyaránt áll szilárd részecskékből (szervetlen anyagok, korom stb.) és zsíros, olajos anyagokból. A cél általában a zsíros, olajos szennyeződések meglazítása, mert a szerves-anyagú műtárgyak felületén ezek tartják fogva a részecske jellegű piszkot. Ahhoz, hogy a szennyeződést az anyagból, illetve annak felületéről eltávolítsák, a restaurátorok gyakran alkalmaznak felületaktív anyagokat. A felületaktív anyag csökkenti a víz és a szennyeződés, valamint a víz és a műtárgy anyaga közötti felületi feszültséget, amely gátja a tisztításnak. A felületaktív anyag nemcsak a nedvesítésben segít, hanem a szennyeződés szétdarabolásában (disz- pergálás) és diszperzióban/emulzióban tartásában is. Ha ez utóbbi feladatát jól teljesíti, megakadályozza az apróra tördelt szennyeződés visszaülepedését a műtárgyra. A felületaktív anyagok széles választéka áll a restaurátorok rendelkezésére.15 Bár az anionos felületaktív anyagok jó tisztítóhatásukról ismertek, a műtárgytisztításban semlegességük, illetve savas közegben és kemény vízben, valamint alacsony hőmérsékleten is jó alkalmazhatóságuk miatt a nemionos felületaktív anyagok hódítanak tért. Mind az anionos, mind a nemionos felületaktív anyagokat alkalmaztak a festmények felületi tisztításában.16 A felületaktív anyagot tartalmazó oldathoz adott, megfelelő koncentrációban alkalmazott komplexképző a következő szerepeket tölti be a tisztításnál: * Komplexet képez a szennyeződés két, illetve háromértékű fémionjaival, tehát aktívan résztvesz. a tisztításban. * Megköti a víz keménységét okozó kálcium és magnézium ionokat, amelyek jelenlétében nehezebb a negatív töltésű és a poláris szennyeződések eltávolítása. * Amennyiben a komplexképző lúgos pH-t okoz, elszappanosítja a zsírokat, olajokat, ezzel nagymértékben hozzájárul a tisztításhoz. Ha pedig savas pH t eredményez, a zsírok-olajok széttördelődését savas hidrolízis útján segíti. Ugyanez (elszappanosítás vagy savas hidrolízis) érvényes a sok észterkötést tartalmazó növényi és állati viaszokra, a kopál és borostyánkőgyantából készült gyantákra vagy a sellakra is. * A komplexképző maga is széttördeli a szennyeződést, felemeli a felületről és disz- perzióban-emulzióban tartja. Erre azért képes, mert a zsíros-olajos szennyeződésben megbúvó pozitív töltésű fémionok vonzzák a komplexképző negatív töltésű ionjait, és ez a vonzóerő olyan erős, hogy a komplexképző behatol a zsírba, olajba. így azután az széttördelődik és a fémionnal együtt a kolloid méretűre tördelt zsír vagy olajszemek is bennrekednek a fém-komplex szabad terében. 35