Műtárgyvédelem 23., 1994 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Tanulmányok - Tímárné Balázsy Ágnes: Káros anyagok a műtárgy környezetében

4. Védekezési lehetőségek

Azon túl, hogy a „megengedett” anyagok csoportjából válogatnak a kiállítások, raktárak tervezői, sok helyen inkább a már meglévő vagy az olcsóbban beszerezhető anyagokból kipárolgó káros anyagok koncentrációját próbálják csökkenteni, illetve megakadályozni, hogy az a műtárggyal érintkezzen. Fa, rétegelt vagy farostlemez különböző bevonatokkal való lekenésével sokan próbálkoztak a savak, illetve a formaldehid kipárolgásának megakadályozására, csökkentésére.43 Azt tapasztalták, hogy poliuretán lakkal való háromszori átkenésre 60%-al csökkent a formaldehid mennyisége.44 Ugyanakkor Milesnek azon próbálkozásai, amelyek során különféle bevonatokkal próbálta a fából készült szekrények által kibocsátott sav mennyiségét csökkenteni, nem jártak sikerrel, sőt a bevonószerek többsége súlyosbította a helyzetet, mert maga is korróziót okozott (pl. éppen a fent említett poliuretán lakk).45 Dombey viszont úgy találta, hogy a poliészter lakkal minden oldaláról bevont rétegelt lemezből 90%-kal kevesebb formaldehid párolgott ki és valóban lecsökkentette a korróziós veszélyt.46

Mások „adszorbciós csapdákat” állítanak a káros anyagoknak, amelyek megkötik a károsító gázokat: aktív szén, szilikagél, szűrőpapír, üvegedénybe szétterített szilárd ká- liumpermanganát, cinkoxid, alumíniumfólia vagy ezüstporral impregnált textil mind alkalmazást nyertek e célra.47,48,49,50

Kísérletek folynak arra is, hogy igen finomra őrölt vasport (Ageless™) helyezzenek a légmentesen szigetelt tárlóba vagy a műtárgyat lehegesztve beborító műanyagfóliába úgy, hogy az a műtárggyal ne érintkezzen.54, 52, 53 A vaspor elektrokémiai úton megköti a fólia belsejében lévő oxigént, miközben természetesen oxidálódik. Az egyik probléma, amely a kísérletek mai stádiumában felmerül az, hogy a folyamat energiafelszabadulással jár, ezért hőt termel és ez káros lehet a műtárgyra, ha annak közvetlen közelében zajlik. A másik, hogy számos műanyagfólia átengedi a környezetből az oxigént, tehát a vaspornak időről-időre újabb mennyiségű oxigént kellene megkötnie.54

Az adszorbcióval működő anyagok alaposan lecsökkenthetik a a műtárgy közelében a „tiltott” vagy a megengedett anyagok által kibocsátott gőzöket. Az viszont rendkívül fontos, hogy állandóan ellenőrizzük, mikor telítődik az adszorbens a megkötött anyaggal és rendszeresen cseréljük.

A legtökéletesebb védelmet természetesen az olyan krómozott acélból és üvegből készült, tökéletesen szigetelt, hélium nemesgázzal megtöltött tárló biztosítja, mint amilyenben az Emberi Jogok Törvényét, a Függetlenségi Nyilatkozatot és az Egyesült Államok Alkotmányát, e három rendkívüli jelentőségű dokumentumot tartják a washingtoni Nemzeti Levéltárban. Ezt az igen költséges berendezést azonban, amelynek a fenntartása is drága, kevés múzeum engedheti meg magának.

Irodalomjegyzék

1. Tétreault , J.: ’’Display materials: the good, the bad and the ugly”, In: Exhibitions and Conservation, Preprints of the Conference held at The Royal College of Physicians Edinburgh, 21 st-22nd April, 1994, pp. 79-88.

2. Kastaly, B.: .Műanyag fóliából készült tasakok hatása a különböző papírokra”, Műtárgyvédelem 23, MNM 1995, pp.

3. Arni, P.C., Cochrane, G.C., and Gray, J.D.: ’The emission of corrosive vapours by wood. The analysis of the vapours emitted by certain freshly felled hardwoods and softwoods by gas chromatography and spectrophotometry”. Journal of Applied Chemistry, 15, October 1965, pp. 463-468.

25