Műtárgyvédelem 23., 1994 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Tanulmányok - Tímárné Balázsy Ágnes: Káros anyagok a műtárgy környezetében
nalakat és külön-külön vizsgáljuk, mert egyébként a kettő által közösen adott pH-t mérjük. A pH-mérésen alapuló tesztek természetesen félrevezetők is lehetnek. Félrevezetők azért, mert csak az anyagban eleve meglévő szabad savak jelenlétére utalnak, a lassú hidrolízisre vagy fotokémiai folyamatokra az anyagról leszakadó savak detektálására nem alkalmasak. Azért sem megbízhatók ezek a tesztek, mert, ha a vizsgált fa, textil vagy papír pl. savas környezetből jött, az általa a környezetből megkötött savat is kimutatjuk, holott, ha tiszta környezetből érkezett volna, maga az anyag esetleg nem lenne savas. Külön problémát okozhatnak a papírhoz adott pufferek vagy ragasztók: előfordult, hogy egy kartondoboz pH-ját hideg extraktumos módszerrel 9,5-nek, tehát lúgosnak mérték, pedig a karton általában, mint savas anyag közismert.35 b) Klór kimutatása - Beilstein teszt A legegyszerűbb teszt klór kimutatására. Egy alaposan megcsiszolt, tiszta rézdródot lángban felizzítunk addig, amíg a láng kezdeti zöld színe el nem tűnik, majd hozzáértetjük a vizsgálandó minta porához, újból a lángba tartjuk és ha a láng színe zöldre vált, biztosra vehetjük klór jelenlétét.3" c) Kén kimutatása - azid teszt A teszt alapja, hogy olyan anyagokból (főleg textilekből, papírból), amelyekben a kén gyengén kötött, tehát különböző vegyületek formájában felszabadulhat, a ként kimutassa. A nátrium-azid/jodid oldat úgy bomlik, hogy nitrogén gáz fejlődik. Ezt a reakciót kéntartalmú vegyületek katalizálják. A teszt végrehajtása: 3g nátrium-azidot 100 ml 20g/l káliumjodidot + 12,7g/l jódot tartalmazó oldatban feloldunk és adunk hozzá 3 ml metanolt. Az oldatnak legalább 30 percig kell állni használat előtt. A reagens oldat 3 hónapig tartható el. A szétfoszlatott textilszálakat vagy papírból nyert macerátumot a mikroszkóp tárgylemezen lefedjük a fedőlemezzel. Ezután a fedőlemez széléhez cseppentjük a reagenst, amit a vizsgálandó szálminta felszív. Mikroszkópon, 40x-es nagyításnál, áteső fényben egy percig figyeljük a mintát: a keletkező buborékok mennyisége arányban van az anyag kéntartalmával. Gyapjú esetén pl. azonnal sok buborék keletkezik és a buborékok keletkezése nem fejeződik be egy percen belül.37 (Figyelem: a nátrium-azid veszélyes méreg, és olvadáspontja fölött robbanásveszélyes. Akkor is robbanást okozhat, ha ólommal vagy rézzel kerül kapcsolatba, ezért a használt oldatot rengeteg vízzel engedjük a lefolyóba!) d) Kén kimutatása - ólomacetát teszt Teszt savas feltárással: az apróra vágott vagy őrölt mintához 10g ónkloridból, 10 cm3 tömény sósavból és 8 cm3 desztillált vízből álló oldatot adunk. Miközben a mintát tartalmazó elegyet forraljuk, a kémcső szájához szorítunk egy telített ólomacetát oldattal átitatott szűrőpapírt. Barna-fekete folt megjelenése a szűrőpapíron utal a kén jelenlétére.38 (Figyelem: az ólomacetát méreg, és a tömény sósavval is csak a megfelelő munkavédelmi előírások betartása mellett szabad dolgozni!) 20
