Műtárgyvédelem 23., 1994 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Restaurálás - Konzerválás - Deák Endre: Festett menyasszonyi láda restaurálása

már nem reagálhat. A szilárdítás következtében a nagyobb belső üregek részben kitöltődtek műgyantával. Küllemében azonban megtartotta fa jellegét, ezért úgy véltem, anyagszerűbb a kiegészítés, ha azt iából készítem el.6

A vastartozékok konzerválásakor és kiegészítésekor roncsolás- és törésmentesen nem tudtam eltávolítani azokat, ezért a helyükön hagytam. Környezetüket műanyag fóliával és alulcmezzel fedtem, hogy a festett felületekre ne kerüljön tisztító- és kezelőszer. A korrózió eltávolítását inhibitoros foszforsavval7 végeztem. A hiányzó csuklópántokat elkészítettem és a helyükre illesztettem. A felületkezelést csersavval végeztem. Végül a felületeket vékony szilikonolajos védőréteggel dörzsöltem be.

A láda összeállításakor a lábak kiegészített elemeit ragasztással erősítettem egymáshoz és az így összeállt két lábat szintén ragasztással rögzítettem a ládatesthez. Mivel műgyantával áttatottak, ezenkívül a kötésnek nagy szilárdságúnak kell lennie (hiszen a lábak hordozzák az egész láda súlyát), a ragasztást epoxigyantával (Araldit AW 106+Härter HV 953U) végeztem. Az alsó léceket csapolással és ragasztással, K 33 (PVAC alapú, BUDALAKK) diszperziós ragasztóval erősítettem vissza.

A festett felületek retusálását Pelikán guache festékkel végeztem el. Ez a festék jó fedőhatása mellett a láda színezésének megfelelő pasztelles, visszafogott hatást tesz lehetővé. Festés előtt a retusálandó felületeket Rowney Retouching Varnish-sal izoláltam. Foltszerű aláfestés után vonalkázó retussal egészítettem ki a motívumok folytonossági hiányait, így értem el az egynemű zöld felületnek az eredetihez illeszkedő hatását. A felületet olyan anyaggal vontam be, mely hatásában megfelel a paraszti bútorok bevonóanyagainak, melyek keménységük folytán védték, vízlepergetővé tették a felületet, selymes fényt kölcsönöztek neki, valamint élénkítették színeiket. Esetemben nem volt cél egy kikeményedő gyantás bevonat alkalmazása, hiszen a későbbiekben - ha szükséges - ez nehezen oldható le, ezért Rowney Matt Varnish-t alkalmaztam, mely bármikor eltávolítható. (4., 5. kép)

Köszönetnyilvánítás: Munkám során nyújtott segítségéért ezúton fejezem ki köszö- netemet Kovács Petronella témavezetőmnek.

Jegyzetek

1. Leltári szám: 92.3.2., magasság: 460 mm, hossz: 1050 mm, szélesség: 520 mm, lábmagasság: 160 mm.

2. Temesvári Ferenc: Kulcstípusok és zármechanizmusok a XVI-XVIII. században. 127-128. o. Folia Archeologica XV. 1963.

3. Ú j neve: VUP 210 BS (Vianova Ag.).

4. Koletta: 12 rész víz, 12 rész zselatin, 1 rész ökörepe, 4 rész melasz, 2% Sterogenol.

5. A toluol használatát kerültem, mivel munkaegészségügyi szempontból veszélyes anyag, helyette tisztán acetont alkalmaztam. Azonban az aceton penetrációs képessége kisebb, ezért azt zárt térben történő megnövelt átitatási idővel ellensúlyoztam.

6. Morgós András: Festett felületek tisztításának fiziko-kémiai alapjai és használhatósága a restaurátori gyakorlatban. Múzeumi műtárgyvédelem 17. 281-307. o. KMI Budapest, 1987.

6. Morgós András előadása alapján.

7. H 3PO4 10% -os deszt. vizes oldata, 1 1 oldathoz 5 g urotropin.

149