Műtárgyvédelem 23., 1994 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Restaurálás - Konzerválás - Beöthyné Kozocsa Ildikó: Súlyosan károsodott pergamenkódexek restaurálásának lehetőségei

vetkeztetést kellett levonni, hogy a rendkívüli feladatot külső segítség nélkül, a magyar szakembereknek kell megoldaniuk.

Restauráló laboratóriumunk több évre szóló programot dolgozott ki, mely a következő területeket ölelte fel:- a kódexrestaurálás etikai elvei- a kódexek anyagainak vizsgálata, elemzése- a károsodások, azok jellegének, okainak, okozóinak vizsgálata és elemzése- az alkalmazandó, illetve alkalmazható restaurálási eljárások kidolgozása, próbája, annak vizsgálata, milyen hatással vannak ezek a kódexek különböző anyagaira.

Mindezekhez a vizsgálatokhoz és kísérletekhez több kutatóintézettel és szakértővel kellett kiépíteni a kapesolatot. Évekig dolgoztunk együtt a Bőripari Kutató Intézettel, a Papíripari Kutató Intézettel, a Közegészségügyi Intézettel, a Képzőművészeti Főiskola, a Nemzeti Múzeum és az ELTE szakembereivel. Több esetben hívtunk össze szakértői bizottságot egy-egy speciális kérdés eldöntésére.

Minden kötetet mikrobiológus és vegyész vizsgált meg, majd az analízis eredményét írásban közölte. A vizsgálat során természetesen nem károsodhattak a kéziratok. A mintavételnél felhasználtuk a kódexekről már levált, letöredczetl, írást nem hordozó pergamendarabkákat. Ahol ez nem volt lehetséges, cellux szalaggal, illetve steril vattatamponokkal kontakt mintavételre került sor a penészkárosult helyekről. A mintákat, a szokásos előkészítés után, átvilágító mikroszkóppal vizsgálták és fényképezték, illetőleg táptalajon inkubálták és megpróbálták tenyésztéssel izolálni és meghatározni a penészgombákat és baktériumokat.

Az eredmények szerint a legsúlyosabb károkat a Streptomyces fimicarius sugárgombák és a Penicilliuin Altcrnaria, illetve a Cladosporium nemzetségbe tartozó fajok okozták. A mikrobák a pergamen kollagén rostjainak és a hordozón lévő tinták, festékek kötőanyagainak degradációját okozták. A romlási folyamatot elősegítette a pH-ér- ték kismértékű csökkenése egyes kódexeknél (pH 6 körül), a pergamen gyenge savaso- dása, amely feltehetően a levegő szennyezettségének, valamint a penészgombák aktivitásának a következménye. A kódexlapok felületét a penészgomba pigmensei elszínezték, de érdekes jelenség, hogy a Streptomyces fimicarius törzsek okozta vörös és bíbor elszíneződések elkerülték a lámpakorom, illetve vasgallusz tintát, ui. a betűk és közvetlen környezetük mentén nincs elszíneződés. Más kódexeken viszont éppen a betűk károsodtak: a tinta kötőanyagának lebomlása következtében a betűk elhalványultak, vagy leperegtek a hordozóról, sok helyen a pergamen clvékonyodott, illetve kilyukadt. Feltehetően a kéziratokon fellelhető vegyi bomlás csak másodlagos jelenség és elindítója a baktériumok, gombák tevékenysége volt. (1„ 2. kép) A penészgombák és baktériumok jelenlegi aktivitását vizsgálva kiderült, hogy már csak ritka esetben lehet kitenyészteni és aktivitásra serkenteni a telepeken megmaradt spórákat. Valószínűleg a nedvességutánpótlás hiányában c telepek kiszáradtak, és sejtjeik részben vagy teljesen elpusztultak. Ugyancsak elpusztultak a mikroszkóppal felfedezett atkák és a nyomokban, illetve pusztításuk nyomán felfedezett rovarok. A mikológusok véleménye szerint több kódexnél a nagyszámú gombaelem, illetve baktérium előfordulása alapján indokolt a fertőtlenítés. Ugyanis a kedvező körülmények közé jutó szaporítóképletek kicsírázása nem zárható ki.

A kéziratok minialúráinak festék-, tinta- és alapozóanyag vizsgálatai a legkíméletesebb módon, a legkevesebb mintavétellel, atomabszorpciós spektrofotométer, optikai emissziós színképelemzés, illetve röntgendiffrakciós elemzés segítségével történtek. A mintavétel alapjául szolgáltak a kéziratokon talált már levált festékszemcsék és egyes kódexek lapjairól a szemben lévő oldalakra - a nedvesség következtében - átragadt fes131