Műtárgyvédelem 22., 1993 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Restaurálás - Konzerválás - Edőcs Judit: Zsolnay-dísztál restaurálása

lánmázat éget...« »A tűzállóság, lágyuláspont és sok egyéb jó tulajdonság a kerámiatermékeknek az AI2O 3-tartalmával, ill. az égetésnél 1300 és 1500 °C között képződött mullittartalmával (3 AI2O3 • 2 SÍO2) van összefüggésben. (6, 7)

VIZSGÁLATOK

Ennek bizonyítására a tál alapanyagára vonatkozóan analitikai vizsgálatot kértünk. Az infravörös spektrofotométeres vizsgálat eredménye szerint is a tál fő tömegét alu- minium-szilikát alkotja.5

„Tudjuk, hogy Zsolnay masszája kedvező összetétele következtében 1200 °C felett égett ki, ezen pedig az aláfestésnél és a beégetésnél használt színező oxidok - kobaltot kivéve - elillannak. Ezért Zsolnay olyan festési eljáráshoz folyamodott, mellyel lehetővé vált a massza kiégetése előnyös tulajdonságait érvényesítő hőfokon. Eljárásánál, miként a porcelánnál, a már kiégetett porcelánmázra viszik fel a festéket. S hogy a díszítőelemeknek az alapmázzal való összefolyását eltakarják, a díszítőelemeket arany színnel kontúrozzák. (8)

A TÁRGY ÁLLAPOTFELMÉRÉSE

A tál eredetileg kilenc darabba törött, de egy előzetes restaurálás folytán Epokittal összeragasztották. Áttört peremének kb. 30%-a hiányzik. A raktári tárolás következtében poros.

1. kép: A tál átvételekor az előző restaurálás nyomaival Photo 1. The condition of the plate in which it was received.

5

A vizsgálatot Dr. Meszlényi Gábor műszeres analitikai szakértő végezte.

64