Műtárgyvédelem 22., 1993 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Morgós András - Hervainé Nagy Judit: Nagy sótartalmú mállott, festett kerámiák restaurálása : sók szerepe a kerámia károsodásában; mállott kerámiák szilárdítása kovasav-észterekkel
3. Esettanulmány-Két kopt, festett kerámia koporsófedél-töredék restaurálása A nagy sótartalmú, mállott, festett kerámiák restaurálására esettanulmányt mutatunk be, amelyben a Szépművészeti Múzeum két kopt koporsófedelének a restaurálását ismertetjük. A kerámia koporsófedél-töredék maszkok leltári számai: Szépművészeti Múzeum 84.131 A. és 84.132.A. Mindkét koporsófedél festett. A kerámián levő festés színei: fehér, vörös, fekete. A maszkok restaurálás előtti állapotára a következő volt a jellemző: A festék a műtárgyakon csupán nyomokban maradt meg. A megmaradt festékréteg helyenként táskásán felvált, több helyen a festékréteget sókristályok emelték fel. A kerámiák felületére jellemző volt a sókivirágzás (1-4. felvétel). A festett réteget só szilárdította, átitatta, rögzítette a kerámiához. A kerámiák anyaga (különösen a nagyobb maszk esetében) igen rossz megtartású, felülete porlékony, rengeteg helyen lemezesen, lapká- san felváló volt. Mindezek alapján feltételezhető volt, hogy a tárgyak károsodásának a fő oka a kerámia szerkezetben és a festék alatt lévő nagy mennyiségű só jelenléte, ezért a sót a kerámia szerkezetéből el kellett távolítani. A só eltávolítása a kerámia szerkezetből vizes kioldással lehetséges. A tárgyakat nem lehetett egyből, előkezelés nélkül vízbe meríteni, mert ekkor a só által szilárdított felületi kerámia és festékrétegek leváltak volna. Ezért olyan megoldást kellett találni, hogy ez ne következzen be. Összefoglalva a kerámiákon a következő feladatok vártak megoldásra: a) - A kerámia nagy sótartalmának eltávolítása és a kivirágzások megszüntetése b) - A festés rögzítése, mert a só a festést is átitatta, helyenként a porló, felvált festékréteget a sókristályok rögzítették a kerámiához c) - A fokozott korrózió következtében meggyengült kerámia finomszerkezetének a szilárdítása d) - A kerámia felületi lapkás felválásainak rögzítése. A restaurálás: A restaurálás előtt a sókivirágzás és festékanyagok vizsgálata történt meg. A festékek azonosítása Debye - Sherrer kamrás röntgen-diffrakciós módszerrel történt.1 A sókiválás vizsgálatát Philips automata pordiffraktométerben röntgendiffrakcióval végezték.2 Vizsgálati eredmények: Vörös festék: hematit, azaz vörös okker, mellette megjelent a nátrium-klorid Fehér festék: gipsz Fekete festék: gipsz azonosítható, feltehetőleg korommal keverték. Sókivirágzás: nátrium-klorid (konyhasó).3 A meggyöngült kerámia finomszerkezetének szilárdítására olyan anyagot kellett használni ami a szilárdítás után nem zárja le a kerámia pórusait és ezek a víz számára hozzáférhetők maradnak, valamint a kerámia felületét nem hidrofóbizálja. A kerámiák * A vizsgálat körülményei: Philips generátor, CuKa sugárzás, Ni szőrű, 40 kV, 60 mA. A vizsgálat körülményei: CuKa sugárzás, Ni szűrő, 40 kV, 60 mA, 5-70° (20). A vizsgálatokat Dr. Kriston László végezte az Országos Kriminalisztikai és Kriminológiai Intézetten. A vizsgálatok megszervezésében és a kiértékelésben Dr. Járó Márta a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa segített. Mindkettőjük segítségéért ezúton is szeretnénk köszönetét mondani. 53
