Műtárgyvédelem 22., 1993 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Morgós András - Hervainé Nagy Judit: Nagy sótartalmú mállott, festett kerámiák restaurálása : sók szerepe a kerámia károsodásában; mállott kerámiák szilárdítása kovasav-észterekkel
Az említett szilánok előnyei a kis molekulaméret, a kis viszkozitás, alacsony felületi feszültség, ezért a könnyű és gyors behatolás mélyre a porózus anyag belsejébe. A tetraetoxi szilánból keletkező kovasav-gél rendkívül ellenálló, kiváló az ellenállóképessége ultraibolya-sugárzással szemben. A kovasav-észterekből, ellentétben az általában alkalmazott szilárdítószerekkel, szervetlen kötőanyag keletkezik. A kovasav-észterek, más néven alkoxi-szilánok, szilikonátok, szilészterek, alkil-szilikátok, általános képlete a következő: A szilárdításra inkább az etilszármazékot használják, mivel a metil-származékból melléktermékként az egészségre káros metil-alkohol keletkezik. A kovasav-észtereket ma széleskörűen használják szervetlen anyagok (kő, kerámia) szilárdítására. E témakörben több összefoglaló jellegű cikk és bibliográfia is megjelent (14-21). A szilárdítás hatóanyaga nem a kovasavészter. A hatóanyag az impregnálás után képződik az impregnált anyag nedvességével, ill. a levegő nedvességével való reakció eredményeképpen. A kovasav-észteres szilárdításkor két lépésben lejátszódó reakció megy végbe (22, 23). Először az anyag, ill. a levegő nedvességének hatására a kovasavészter hidrolizál, aminek következtében instabil, ún. szilanol és alkohol keletkezik. A következő lépésben a szilanolok egymással kondenzálnak, esetleg a szilárdítandó anyaggal reagálnak. Az így keletkező szilícium-dioxid gél a szilárdítóanyag. Az első lépés melléktermékeként keletkező alkohol elpárolog. A lejátszódó reakciók a következő egyenletekkel szemléltethetők: 1. Hidrolízis Si(OEt)4 + 4H20---------->• Si(OH)4 +4EtOH o rto kovasav-etilészter szilanol 2. Polikondenzáció n Si (OH)4 ----------» (Si02)n+ 2n H20 A z összreakció Si(OEt)4 + 2H20----------► Si02 (gél) + 4 EtOH 5 1
