Műtárgyvédelem 22., 1993 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Könyv- És Folyóiratszemle - Kissné Bendefy Márta-B. Perjés Judit-Torma László: Bőr anyagtan és -konzerválás [könyvismertetés] - Tímárné Balázsy Ágnes: Műtárgyak szerves anyagainak felépítése és lebomlása [könyvismertetés]
KÖNYV- ÉS FOLYÓIRATSZEMLE Kissné Bendefy Márta-B. Perjés Judit-Torma László: Bőr anyagtan és -konzerválás A jegyzet azon kezdő kollégák számára készült, akik munkájuk során bőrtárgyak kezelésével is foglalkoznak. A szerzők célja az volt, hogy összefoglalják az alapvető tudnivalókat a bőr anyagával, régészeti és néprajzi bőrtárgyakkal kapcsolatban. A jegyzetnek több különálló része van, melyek összefüggnek és kiegészítik egymást. A Bőr anyagtan című részben megismerkedhetünk a bőr felépítésével, a különféle állatfajták bőrével, a bőrgyártás műtárgyak szempontjából legfontosabb folyamataival, régi bőrkikészítő eljárásokkal, a készbőr romlásának okaival és a bőrtárgyak számára optimális tárolási körülményekkel. A Néprajzi bőr- és prémtárgyak című rész fő egységei: Kultúrtörténet, Tárgyi kultúra, Technológia és Restaurálás. A Technológia c. fejezet a különböző korokban használt bőrféleségekkel, nyersanyagokkal, a bőr és szőrme szerkezetével, majd a cserzés, színezés és díszítés különböző módjaival foglalkozik. A Restaurálás című fejezet segítséget nyújt a restaurátornak a munka helyes felméréséhez, a megfelelő eljárások kiválasztásához. A Régészeti bőrtárgyak kezelése című fejezet a feltáráskor szükséges tennivalókat - kibontás, felszedési módok, szükséges helyi konzerválás, csomagolás, múzeumba történő szállítás - ismerteti először. Tartalmaz az előkezeléssel kapcsolatos dokumentációs mintát is. A Készítéstechnikai alapismeretek című fejezet röviden összefoglalja a bőrrestaurálás során alkalmazott legfontosabb gyakorlati tudnivalókat, mint a legfontosabb kéziszerszámok, varrás, bőrvékonyítás, ragasztás, festés. Tímárné dr. Balázsy Ágnes: Műtárgyak szerves anyagainak felépítése és lebomlása Miért „esik össze” a nedves falelet száradáskor? Mi a magyarázata a műanyagból készült tárgy „robbanásának” és a vele egy raktárban tartott fémtárgyak fokozott kor- rodeálódásának? A muzeológus és a restaurátor kémiailag károsodott, fizikailag legyengült állapotú műtárgyakkal, a fentiekhez hasonló kérdésekkel találkozik a gyakorlatban nap mint nap. A szerves eredetű műtárgyak a legösszetettebb anyagokból állnak. Részben felépítésük, részben az előállításuk során felhasznált és beépített anyagok jelenlétének köszönhetően a fából, papírból, textilből, bőrből, pergamenből vagy csontból, műanyagból készített, színezéssel vagy festéssel díszített tárgyak számos károsodási, lebomlási folyamatnak vannak kitéve. A szerves anyag kémiai felépítése és szerkezete a felelős az anyag kémiai kötéseinek erősségéért vagy gyengeségéért, mechanikai tulajdonságaiért, oldhatóságáért, a lebontó reagensek, biológiai kártevők számára való hozzáférhetőségért, kémiai reakciókészségért. A kötet első része a szerves anyagok általános felépítése után a lebomlás legfontosabb környezeti tényezőit, fizikai folyamatait és kémiai reakcióit ismerteti. Ezután a cellulóz és fehérje típusú anyagok felépítését és lebomlását tárgyalja részletesen. Megtaláljuk benne a szerves pigmentek, a természetes kötőanyagok és lakkok, a festett műtárgyak, valamint a műanyagok általános felépítéséről és lebomlásáról szóló fejezeteket is. 277
