Műtárgyvédelem 22., 1993 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Anyagvizsgálat - Gyulai Ferenc: Élelmiszermaradványok vizsgálata
arányukra. Lehetőség nyílik viszont a szerves anyag korának meghatározására. Az eredmények azt mutatják, hogy a csontmaradványok kormeghatározására használt aminosav racemizáció metodikája archeobotanikai leletek kiértékelésénél is alkalmazhatóak (Csapó, Tóth-Pósfai és Csapó-Kiss i.m.). A hőhatásra kevésbé érzékeny zsírsavak gázkromatográfiás vizsgálata alkalmas eljárásnak bizonyul a növényi és állati eredetű szerves anyagok származásának tisztázására (Rottländer 1983; Rottländer és Schichtherle 1980). 3. Hazai élelmiszermaradványok Az utóbbi években egyre több régészeti feltárást kísér természettudományos vizsgálat. Ezek eredményeképpen élelmiszermaradványokról is be tudunk számolni. Túrke- ve-Terehalom ottományi kultúra leégett lakóházának járószintjéből vett mintákat kiiszapolva elszenült kenyér maradványaira bukkantunk (Gyulai publikálatlan adat). A faszenük darabok porozitása, vagyis a pórusok mérete és elhelyezkedése a kelesztett kenyérre jellemző szerkezetet mutatja. Az alábbiakban Balatonmagyaród-Hídvégpuszta halomsíros kultúra hulladékgödréből előkerült elszenül szerves maradványok értékelésével foglalkozunk. Az archeobotanikai leletek jelentős része hüvelyes főzeléknövényekből származnak. Ezek valamennyien a bronzkorban kedvelt főzeléknövények magjai: főzelékborsó (Pisum sativum), cicorlencse (Vicia ervilia), szegletes lednek (Lathyrus sativus). A csupasz vagy „hántolt” köles (Panicum miliaceum) szemek szenültek. Az égés következtében felpuf- fadtak, de így is látható hosszúkás alakjuk. A szemekből kiesett a csíra, ami a szemek tisztítására enged következtetni. Ugyanis a cséplés-tisztítás során a csíra gyakran kiesik. Elszenült kásarögöket is találtunk, amelyek egyenként 2-10 db összetapadt kölesszemből állnak. A kölesszemek hasonlósága arra enged következtetni, hogy valamennyien ételmaradvány - köleskása - részei. Joggal feltételezhetjük, hogy ezek az ételmaradványok közel egyidőben, ha nem egyszerre kerültek hulladékként a gödörbe. Talán már a főzés-sütés során odaégtek, vagy valami más módon, talán tárgyakkal együtt égtek meg. A sztereómikroszkóp alatti válogatás során a vizsgált mintából számos zoológiái lelet is előkerült. A leletegyüttesből Takács I. archeozoológus számos, a sütés nyomait magán viselő csontot (halak, kisebb méretű madarak) határozott meg. A vizsgálatra átvett anyagban jelentős mennyiségű likacsos szerkezetű, de egyazon konzisztenciájú kisebb-nagyobb faszenük darabokat találtunk. Ezek szemmel láthatóan összetartoztak és minden valószínűség szerint egy nagyobb térfogatú szerves anyag töredékei voltak. Törési felületein sehol sem látszottak nagyobb lyukak, hólyagok és repedések, hanem egyenletes elosztásban finom kör alakú pórusok hálózták be. Ezek a finom lyukacskák semmi esetre sem keletkezhettek tejsavas erjedés eredményeként, hanem laza szerkezetű, egyenletesen elkevert tészta sülésekor jöttek létre. Az egyenletes porózusság arra nézve is fontos utalás, hogy a kemence hőfoka sütés során egyenletes és viszonylag magas lehetett. A szerző által elvégzett archeobotanikai vizsgálatokat M. Währen Bernben makroszkopikus-, B. Richter Zürichben mikroszkopikus vizsgálatokkal egészítette ki. Ezek az eredmények, továbbá a Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kara kaposvári Központi Laboratóriumának műszeres analitikai vizsgálatai (makro- és mikroelem, aminosav és zsírsav elemzések) arra a következtetésre vezettek, hogy sütőipari minőségű búza- és köleslisztből, sertészsír és szamóca felhasználásával készült tésztaféleség maradványával van dolgunk. 225
