Műtárgyvédelem 22., 1993 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Restaurálás - Konzerválás - Morgós András: Új lehetőségek és irányzatok az üvegrestaurálásban : a törésmutató és a láthatatlan ragasztás, kiegészítés; kötésközvetítők; szilikon negatívvétel; műgyanták sárgulása

Az nj2= a 2. közegnek (üveg) az 1. közegre (levegő) vonatkoztatott relatív törésmutatója, ha a fény az 1. közegből (levegő) megy a 2. közegbe (üveg).

Ha a fény fordítva a 2. közegből (üveg) megy az 1. közegbe (levegő), akkor

sin r 1 no2

n2i =--------=------=------sin i n 12 női

A légüres térre vonatkoztatott törésmutatót abszolút törésmutatónak nevezik. Legyenek az abszolút törésmutatók a két közegre női és no2 akkor a relatív törésmutató:

női

n 12 =-----n02

A levegőnek a légüres térre vonatkoztatott abszolút törésmutatója / n£> = 1.00028 / gyakorlatilag egynek vehető. Ezért az anyagok törésmutatóját általában nem vákuumra, hanem levegőre vonatkoztatva adják meg.

A fény terjedési sebessége különböző közegekben más és más. A sebességek összefüggésben vannak a törésmutatóval.

Eszerint a törésmutató a két közegben mért fénysebességek hányadosa.

Mivel légüres térben a fénysebesség: c ~ 3x10° m/s, tehát az nio (abszolút) törés- mutatójú közegben a fénysebesség:

e

v = -----nio

Pl. ha az üveg (abszolút) törésmutatója 1,5, tehát üvegben a fény terjedési sebessége:

c 3xl08m/s

vo = ---- ----------------- 2xl08m/s

n

a 1,5

A törésmutató függ a közeg sűrűségétől és hőmérsékletétől. Azért látjuk pl. az égitesteket valódi helyüknél magasabban, mert a levegő sűrűsége változó.

Ez okozza a csillagok pislogását is, mivel a levegő állandó áramlásban van és így törésmutatója állandóan ingadozik.

Általában a törésmutatót a nátrium D- vonalára (589 nm) vonatkoztatják. Ennek jelölése no.

1.2. A fény teljes visszaverődése

Ha a fénysugár fénytanilag sűrűbb közegből ritkább közegbe jut (pl. üvegből levegőbe), akkor a beesési merőlegestől törik, tehát i< r. Az a beesési szög, amelyhez tartozó törési szög éppen 90°, az ún. határszög (ij,).

21