Műtárgyvédelem 21., 1992 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Anyagvizsgálat - Kriston László: Anyagvizsgálati lehetőségek a restaurátorok gyakorlatában, 2.

2. kép: Ádám Ágnes diplomamunkájához készített röntgenfelvétel Photo 2. X-ray, connected with the diploma-work of Agnes Ádám Fára festett képek esetében láthatóvá válnak a felvételen a fatáblák illesztései, a fa ere­zete (esetleg szétfűrészelt táblaképek összetartozása bizonyítható ílymódon), az alá- vásznazás stb. Faszobrokon az illesztések, a fa állaga, kiegészítések, pótlások, öntvé­nyekben a zárványok, üregek, repedések, üreges tárgyak falvastagsága, belső felületük egyenetlenségei vizsgálhatók. A viasz tárgyak belső vázának, kőszobrok csapolásának, cserépedények anyaga homogenitásának és megmunkálási jellegzetességeinek tanul­mányozására szintén alkalmasak ezek a röntgenfelvételek, valamint arra, hogy használa­ti vagy dísztárgyak (bútor, fegyver, zár, óraszerkezet stb.) felépítését szétszedésük nélkül tanulmányozzuk. A nagyobb méretű (pl. embernagyságú vagy nagyobb) kő vagy fém­szobrok vizsgálatához viszont nagyobb teljesítményű (pl. 300 kV-os) röntgenberende­zés vagy egyéb sugárforrás (pl. izotóp vagy részecskegyorsító) szükséges. Ugyancsak a Szépművészeti Múzeumban sikerült a - hiányosan rendelt és hóna­pokon keresztül kicsomagolatlanul álló - jelenleg egyik legkorszerűbbnek számító Ha­mamatsu C 2400-03 infra vidikon kamerát is üzembe helyeznünk. Az elkészült próbafel­vételek után ma már nincs akadálya a készülék rendszeres használatának. A kamera működési tartománya 1800 nm-ig terjed, így lényegesen meghaladja a Képzőművészeti Főiskola Restaurátorképző Intézete képerősítővel egybeépített szili- ciumtargetes vidikon kamerájáét (1100 nm). A két készülék működési jellegzetességei 203

Next

/
Thumbnails
Contents