Műtárgyvédelem 21., 1992 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Anyagvizsgálat - Császár Péter: Zománccal díszített japán bronzedény vizsgálata

zist képeznek, melyek különböző arányban tartalmazzák az egyes fémeket. (1. táblázat) Az ötvözet összetétele kis részleteken belül sem azonos. 1. táblázat: A négy megkülönböztető fázis összetétele a heterogén fémszerkezetekben (%) The four phases distinguishable in the heterogen metal structure Si Fe Ni Cu Zu Sn Pb 1. fázis 2,20 0,12 0,29 2,93 0,50 0,55 93,43 2. fázis 0,09 0,62 3,25 84,40 5,22 5,14 1,28 3. fázis 0,06 0,32 0,32 3,51 49,81 0,31 45,10 4. fázis 0,04 0,87 16,27 52,39 1,03 28,44 0,96 (A szilícium a minták csiszolására használt anyagból származik, a vas pedig szennyező­désként kerülhetett az ötvözetbe.) A fémötvözet összetétele meglehetősen szokatlan. Nincs tudomásunk más hasonló korú Kclet-Ázsiából származó tárgy anyagvizsgálatáról, ezért adatok hiányában az ered­ményeinket nem tudjuk összehasonlítani? Nem dönthető el, hogy tudatosan előállított, általánosan alkalmazott ötvözetről van- e szó, vagy csak esetleges, véletlenszerű az összetétel. Készítéstechnikai vizsgálatok Öntés Az edényt öntéssel készítették, az öntés során a viaszveszejtéses eljárást alkalmazták. Az edény belsejében jól láthatók a vasszögek vagy huzalok maradványai, melyekkel a belső magot és a külső öntőformát összeerősítették. Egyes helyeken a szögek maradványai kí­vül, a zománcos részeken is láthatók rozsdás elszíneződés formájában. Az öntés az egykori készítőknek valamilyen oknál fogva nem sikerült tökéletesen. Az edény hasán egy nagy felületen utólag kellett pótolniuk az anyagot. Az anyagvizsgálatok eredményeinek alapján azt mondhatjuk, hogy a kiegészítést az eredetihez hasonló ösz- szetételű, de kevesebb cinket tartalmazó fémből készítették. Kisebb lyukak foltozása több helyen is megfigyelhető. Az edény egész felületén apró lyukak formájában megjele­nő öntési hibák vannak. Abeöntőcsatorna és szellőzőnyílások helyét nem sikerült meg­határozni. A perem alatt látható fugák szétszedhető negatív formára utalnak, ami azt va­lószínűsíti, hogy az öntés ismétlésével az edényt több példányban is elkészíthették. A karikákat és a fülszerű díszítményeket szintén öntötték. Anyaguk összetétele meg­egyezik az edény anyagával. A díszítményeket szegecskötéssel rögzítették olyan módon, hogy az edény falába fúrt lyukon átbújó szegecsvéget felhasították és két oldalra szétka­lapálták. A zománcozás A zománcozott díszítést beágyazott technikával állították elő.5 Az edényt minden való­színűség szerint az előre megmintázott zománcágyakkal együtt öntötték. A több példány öntésére utaló nyomok alapján feltételezhető, hogy a zománcok befogadására szolgáló mélyedéseket is megismételhetőcn negatív sablon segítségével nyomták a viaszmintába és nem utólag vésték vagy maratták a kész edény falába. A zomácágyak alján mik­roszkóppal sem látható a vésés vagy maratás nyoma. A minták hasonlósága is sablonok használatára vall. A kisebb eltérések a viaszminta sérülése vagy öntési hibák miatt kelet­196

Next

/
Thumbnails
Contents