Műtárgyvédelem 21., 1992 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Tanulmányok - Tímárné Balázsy Ágnes: Múzeumi textíliák mosása

A nemionos felületaktív anyagok nem érzékenyek a közeg pH-jára, ezért olyan textilek mosására is alkalmasak, amelyek sok savat kötöttek meg a légkörből (felületi pH-juk 4 alatt van), tehát a vízbe helyezve savas mosóoldatot eredményeznek.

Komplexképzők gyakran pufferként működnek a mosóoldatban és semlegesítik a mosás során fellépő savas kémhatást.

3.6. A habzás szerepe a mosásban

A mosófolyadék habzóképessége és mosóhatása között nincs közvetlen kapcsolat, a hab viszont csökkenti a mosóvíz szennytartalmát. A habok olyan, a gázra nézve nagy töménységű gázdiszperziók, amelyekben a folyékony közeg vékony hártyákká (lamellákká) torzult. Ezek a lamellák választják el egymástól a gázbuborékokat. A habok előállításának a célja a folyadék/gáz határfelület nagymértékű növelése az itt végbme- nő fizikai és kémiai folyamatok (pl. adszorpció) sebességének fokozására vagy finom szilárd szemcséknek a folyadéklamellákban való feldúsítására (pl. mosás). A folyadék habzóképességén egységnyi térfogatú folyadékból, meghatározott körülmények között létesült hab térfogatát értik. A szenny egy része kiflotálódik a habba, azaz a szennyrészecskék feldúsulnak a hab folyadéklamclláiban.32

Jó habképzők: a zsírsavszappanok és a C12 -C14 primer alkil-szulfátok közül a 90% feletti szulfatálási fokúak. A zsírsav-metil-tauridok habzóképessége és habstabilitása igen jó és aránylag jó habképzők az alkil-benzol-szulfonsavak sói is. A nemionos tenzi- dek az anionosoknál gyengébben habzanak.

3.7. A mosási idő

Amint az fentebb már említésre került, a mosás egyensúlyra törekvő folyamat. Egy indukciós periódussal kezdődik, egy gyors mosási szakasszal folytatódik, majd, ahogy az egyensúly beáll, lelassul.

Múzeumi textíliákat nem célszerű hosszú ideig a mosóoldatban tartani. Ennek sok oka van. Először is megduzzadnak a szálasanyagok, főleg a hidrofil csoportokat tartalmazók, mint pl. a pamut, len, regenerált cellulózok (viszkóz műselyem), selyem vagy a gyapjú. A duzzadással járó mechanikai igénybevétel az amúgyis meggyengült textil állapotának további fizikai romlását okozhatja.

Tbvábbá, a mosóoldat kémhatását a textilről leoldódó szennyeződések savassá vagy lúgossá tehetik ezért a mosóoldatban megnő a szálak hidrolízisének, azaz kémiai károsodásának a veszélye. Minél tovább áll az anyag a mosóoldatban, annát töményebbé válik az oldat a savas vagy lúgos pH-t okozó vegyületek számára.

A múzeumi textíliákat nyugvó helyzetben, kevés mozgatással lehet csak mosni, hogy elkerüljük a további fizikai szétesést. így azonban megnő a szenny-visszaülepedés veszélye.

Ezért a múzeumi restaurálás gyakorlatában minimálisra kell csökkentenünk azt az időt, amit az anyag a mosóoldatban tölt. Ugyanakkor, természetesen kellő hatásfokra törekszünk a mosásban. Az indukciós időt (a teljes nedvesítést) mindenképp ki kell várni. Ez nemionos tenzid használata esetén rővidebb, mint anionos tenzidnél. Általában gyorsabban nedvesítenek az elágazó szénláncú felületaktív anyagok. Függ természetesen az indukciós idő a textil vastagságától, szövet és fonalszerkezetétől, a szennyeződések hidrofóbitásától stb. A felsorolt tényezőktől és a felületaktív anyagtól függően a teljes nedvesítés általában 5 és 30 perc között mozog. Célszerű a gyors mosási periódust is kihasználni, de a szenny-visszaülepedés megakadályozása érdekében okos a folyamat azonnali megszakítása, ahogy az egyensúly beáll. Ez az idő megintcsak sok tényezőtől függ, 10 perc és egy óra egyaránt lehet. Amennyiben nem vagyunk elégedettek az egysze181