Műtárgyvédelem 21., 1992 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Tanulmányok - Tímárné Balázsy Ágnes: Múzeumi textíliák mosása

A monoalkil-naftalin-szulfonsav-nátriumsók közül is fontos felületaktív anyagok kerülnek ki, mint pl. a Prävocell N-BX, Buna:

alkil-naftalin-szulfonsav-nátriumsója

A zsírsav-metilészter-szulfonátok (Servoxyl VLB 1123, Servo) kemény vízben és savas közegben is stabil anionos felületaktív anyagok:

b) Nem-ionos felületaktív anyagok

A nem-ionos tenzidek nem disszociálódnak vizes oldatukban és a hidrofób és hidrofil részek aránya alapvetően különbözik az anionosokétól, azaz közel akkora a molekula apoláris része, mint a poláris.

Az etilén-oxid víz jelenlétében polimerizációra hajlamos, amelynek során különböző lánchosszúságú polietilénglikolok keletkeznek:

nCH2-CH2 -----------* HO-CH2-CH2-(OCH2CH2)n-i-OH

\

/

O

Az etilén-oxid reakcióba léphet egy vagy több reakciőképes hidrogénatomot tartalmazó vegyülettel is, amelynek eredményeképpen etilén-oxid adduktok (addiciós vegyületek) keletkeznek. A reakciót oxi-etilezésnek nevezik, a reakciótermékek oxi-eti- lezett vegyületek néven is ismeretesek. Az etoxilezési fok (EO) a poli(etilén-oxid) rész polimerizációs fokát jelenti. Az etilén-oxid adduktok előállításánál mind a hidrofób szénlánc (R), mind az etilén-oxid egységek száma (x) változtatható. Általában, minél kisebb az etilén-oxid egységek száma a molekulában, annál kevésbé vízoldható a felületaktív anyag (szerves oldószerben alkalmazható), minél többen vannak az összekapcsolódó etilén-oxid egységek, annál vízoldhatóbb.

Sok vegyületet lehet oxi-etilezni, mint pl. több értékű alkoholok zsírsav-észtereit, zsírsavakat, zsíralkoholokat, alkil-amidokat, alkil-aminokat, polipropilén-glikolokat vagy merkaptánokat. A zsíralkohoiok etilén-oxid addiciós termékei (pl. Eganol O, Hoechst, Nekanil C, BASF, Irgasol NA, Ciba-Geigy, Dehydol LS 2-4, Henkel) a következőképpen jönnek létre:

CH3(CH2)nOH + 8 CH2-CH2 —- CH3(CH2)n0(CH2CH20)xCH2CH20H O (n = Ci2...Ci8)

zsíralkohol etilén-oxid alkil-poliglikol-éter

170