Műtárgyvédelem 21., 1992 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Restaurálás - Konzerválás - Báthy Géza: A kijevi kard restaurálása

kásnál mélyebbre hatoló korrózió a pengéről mechanikusan lelökte az esetleges korábban létező inkrusztáció jelentős részét. (1. ábra)

A továbbiakban a tausí- rozott maradványoknak vélt barnás-sárga, kopott aranyozásnak tűnő felületet Szabó László ötvös-restaurátor kolléga próbasavakkal vizsgálta.6

Mivel mindkét vizsgálatunk negatív eredményt hozott, nem éreztük magunkat felhatalmazva a pengén végzendő további beavatkozásokra és vizsgálatokra. A pengén a továbbiakban a restaurálási javaslat 2. és 4. pontja szerint jártunk cl..

A markolat vizsgálata

Az elkészült röntgen-felvételek a részben szabadszemmel is látható és a korróziós rárakódások alatt tovább futó gazdag díszítések meglétét igazolták. (2. kép: a markolat röntgenképe.) A markolatgombon körülfutó három sodort huzaldíszítés jól látható a felvételen, ugyanígy 3-3 párhuzamosan berakott sodort ezüsthuzal hangsúlyozza a Karoling típusú markolatgombokra jellemző hármas tagozódást. (7.a, b képek)

A munka megkezdése előtt a tárgyon három különböző helyen nemesfém anyagvizsgálatot végeztünk cseppanalízissel. A sárgás színűre korrodált tausírozott fém mindhárom esetben egyértelműen ezüstnek (Ag) bizonyult káliumbikromátos próbasavval bevizsgálva, a tausírozott lapkáknál és huzalsodratoknál egyaránt.

2. kép: A markolat röntgen-felvétele Photo 2. The X-ray picture of the hilt

A restaurálás kivitelezése

Először az inkrusztáció meglazult és kihajlott részeit rögzítettük vissza. A fémszálakat és eredeti vájatukat mechanikus és kémiai úton megtisztítottuk, zsírtalanítottuk és kiszárítottuk, majd UHU Endfest 300. kétkomponensű epoxigyantával ragaszottuk-pré- seltük vissza eredeti helyükre melegítéssel.

13