Műtárgyvédelem 20., 1991 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Restaurálás - Konzerválás - Forrai Kornélia: Vizsgálati módszerek ismertetése egy XIV. századi olasz táblakép restaurálása kapcsán

9. kép: A tisztítás felszínre hozta az eredeti aranyozott ruhát is (normál felvétel).

The cleaning brought to the surface the original gilded cloth (normal exposure).

10. kép: Az átfestések alatt láthatóvá vált a köpeny redőzete (infravörös felvétel). Under the repaintings the drapery of the coat become visible (infra-red exposure)

120 °C-ra hevítve hemihidráttá (szemihidráttá) CaSCT* • 1/2 H2O alakul, amit modell vagy stukatúr gipsz néven ismerünk. Vízzel keverve néhány perc alatt visszaalakul gipsszé, melynek kristálytűi szilárd anyaggá szövődnek össze. Kb. 180 °C felett az anyag részben, tovább hevítve elveszti minden kristályvizét és anhidritté alakul (CaS04), amely többé nem képes vizet felvenni, megkötni. A középkorban valószínűleg nem tudták ellenőrizni a gipsz égetésénél a hőfokot, így az egyszerre égetett anyag tartalmazott anhidritct és hcmihidrátot is.

A gesso grosso készítéséhez az égetett gipszet kétféleképpen lehet felhasználni. Az egyik eljárás szerint a porrá tört anyagot vízben felfőzött enywel keverik össze és az így kapott sűrű masszát festőkéssel vagy faléccel felkenik az alávásznazott táblára. (Glett szerepét tölti be.) A másik módszer, hogy az égetett gipszet vízbe teszik és addig kevergetik, míg az összes hemihidrát molekula vizet vesz fel és visszaalakul gipsszé. Az állandó kevergetés miatt nem köt meg szilárd tömbbé. Ezután ülepítik (ez is a tisztítás egyik módja), a legnehezebb és legnagyobb méretű szemcsék alulra kerülnek (pl. homok). Középen helyezkednek el a gipsznél nehezebb anhidrit molekulák, legfelül pedig a legfinomabb szemcsézetű gipsz. A kb. egy hónapig tartó iszapolás után a legfelső réteget félreteszik a gesso sottile készítéséhez (ahogy Cennini írja), a középső durvább, de letisztult anyagot 5

5 Alabástromfehér, bolognai kréta, Mária-üveg néven is ismert

36