Műtárgyvédelem 20., 1991 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Restaurálás - Konzerválás - Hoós Mariann: Egy gótikus faszobor festékrétegeinek felépítése és vizsgálata
Mária öltözéke a középkorban kötelezően tartalmazta a piros és a kék színt. Ettől egyedül a lágy stílusú Madonnák tértek el, amelyek öltözete a fehéret ötvözte a kékkel, illetve arannyal. A Mária-ruhák vöröséül használatos másik fontos vörös a szerves krapplakk: Előfordul az arany Máriaköpenyek belső színezéseként krapplakk, ilyenkor a ruhát festették kékre, gyakoribb azonban a vizsgált tárgyon is szereplő színösszeállítás, amikor a ruha vörös - esetünkben krapplakk - és a köpeny bélése kék. A krapplakk a rubia tinctorum nevű növény gyökeréből kivont színezék, amelyet már az ókorban textil- és bőrfestésre használtak. Ilyen festett textíliákból áztatták ki újra a krapplak- kot, majd valamilyen hordozóra csapatták ki. Ez lehetett kréta, gipsz vagy kaolin. A szobor ruhájáról vett mintában a vizsgálat krétát (CaC03), ólomfehéret (2 PbC03 • Pb(OH)2) és cinóbert (HgS) mutatott ki. A kréta mint vivőanyag szerepelt, az ólomfehér majdnem minden színben előfordul, mint a szín világosságát és fedőképesságét fokozó adalék, a cinóberrel pedig a szín melegebb árnyalatot kapott. Vizsgálatok igazolják, hogy a fényre egyébként meglehetősen érzékeny szerves színezékek ellenállóképességét a pigmentekkel való keverés lényegesen javítja6. Nem tudjuk azonban, hogy a régi mesterek ennek mennyire voltak tudatában. Zöld: grünspan - rézacetát Cu(CH3COO)2 • h2o A vizsgált szobor talapzata a természetes vegetációt szimbolizáló élénk zöld színű. Minthogy a XV-XVI. század leginkább alkalmazott zöldje a grünspan, feltehető, hogy ezen a darabon is ezt alkalmazták. Vizsgálata röntgendiffrakciós eljárással nem lehetséges, mert a réz az idők folyamán kölcsönhatásba lép a kötőanyaggal és nem kristályos anyaggá alakul. Kék: azurit - 2 CuC03 • Cu(OH)2 Az aranyköpeny belső oldalát hagyományosan azurittal színezték, amint a vizsgálat be is bizonyította. A szobrokon - nagy felületeik miatt - szinte kizárólag csak azuritot használtak kék festésre egészen a XVII. századig. Az azurit a természetben keletkező ásvány, amely a festészetben jóval kevesebbet használt malachittal együtt fordul elő. Közkedveltségét elérhető árának köszönhette szemben a tengeren túlról hozatott ultramarin ásvánnyal, melynek ára az aranyéval vetekedett. Mivel a kristályos azurit olajos közegben majdnem feketének tűnik, vizes közegben azonban megőrzi levegős áttetsző kékségét, felvitelére sajátos technikát dolgoztak ki: a felületet feketével aláfestették, hogy a szín sötétségét megadják, majd enywel vonták be és erre szórták rá a kristályos festéket. (8. kép) 8. kép Az aranyköpeny ujjbélése azurittal színezett. A kopások peremén kivehető a sötét aláfestés The line of the arm of the golden cloak was coloured with azurite. On the rims of the frayings, the dark underpainting can be seen 6 Art in the making - Italian Painting before 1400 30-47. o. Pigments and Colour 26
