Műtárgyvédelem 20., 1991 (Magyar Nemzeti Múzeum)
Tanulmányok - Kastaly Beatrix - Turkovics Erika: Akrilátok és akrilát-metil-cellulóz keverékek alkalmazása papírok laminálására
A papírok pH-értékét a Plextolos bevonat jelentősebben növelte, a többi akrilát max. 0,2 pH- értékkel csökkentette vagy növelte. Öregítés után a Binder K hatására csökkent nagyobb mértékben a pH; a többi akriláttal bevont papír pH-ja 0,04-0,10 értékkel nagyobb mint a bevonatlan, öregített papíré. Az akrilátok tehát öregítés hatására általában nem lesznek savasabbak; a pH csökkenése - a Binder K kivételével - a papír savasságának növekedéséből adódik. A papírok hajlítgatási szilárdsága az akrilát bevonat hatására megnő; a Plextol, a Binder R és a Binder LK hatása jobb mint a bevonatlan papíré. A fehérségmérési csak egy féle Binderen végeztük el. A Primal hatására csökken a fehérség a legnagyobb mértékben, míg a Plextol és a Binder LP kb. azonos mértékben, kevéssé csökkenti a papír fehérségét. A bevonatlan papírhoz képest mindegyik bevont papír fehérsége kisebb öregítés után is; a Primal-lal bevont papír fehérsége csökken legkevésbé (az öregítetlen mintához képest), és azonos szintű mint a Plextolos bevonatú papíré, míg a Binder LP sárgult a legnagyobb mértékben. 2a) Meleg laminálásra alkalmas (jól tapadó) japán fátyolpapír állítható elő 6 rész akrilát diszperzió és 4 rész víz keverékének felhordásával. Az akrilátok megolvadása már 70°C-on bekövetkezik, de a jobb tapadás és nagyobb átlátszóság érdekében a 90 °C-on való laminálás ajánlatos. Míg az eredeti töménységben felvitt akrilátokkal laminált papírok felülete kissé fényes volt, a 60%- osra hígított akrilátokkal készült laminálás után a felületek megfelelően mattak lettek. Az akrilátos japán fátyolpapír átlátszósága általában jó volt laminálás után; az akrilátok között e tekintetben nem volt lényeges különbség. Az okozott vastagságnövekedés kb. akkora, néhol (a magyar binderek esetében) kicsit nagyobb mint a polietilénnel laminált papírokon. A leoldhatóság szempontjából nincs jelentős eltérés a vizsgált akrilátok között. Általában 1-3, de max. 10 perc alatt mindegyik laminált mintáról leoldható volt a diszperzióval bevont papír, mind etil-alkohollal, mind etil-ace- táttal. Az oldószerek teljesen leoldották a diszperziót a papír felületéről. b) A fényesség, mattság, a tapadás és az átlátszóság tekintetében nincs jelentős különbség a hidegen oldószerrel végzett laminálás esetében sem. Az átlátszóság jobb, ha présként laminátort vagy hidraulikus prést használunk, de kézi könyvkötő prés alkalmazásával is kielégítő eredmény érhető el. Kiértékelés: A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a német, de hazánkban is kapható Plextol, valamint a magyar gyártmányú Binder LK és Binder R akrilát diszperziók egyaránt alkalmasak a hővel és az oldószerrel aktivált laminálásra. Az akrilátokkal vagy akrilát-metil-cellulóz keverékkel bevont japán fátyolpapírral történő laminálás jól helyettesíti a polietilénes laminálást, és kiküszöbölhetők a polietilénnel való laminálás hátrányai. USING ACRYLATES AND ACRYLATE-METHYL-CELLULOSE MIXTURES IN LAMINATION OF PAPERS Abstracts: Experiments were made in the National Széchényi Libary concerned with finding an acrylate-methacrylate copolymer, available in Hungary, to reinforce papers by lamination, instead of polyethylene. They tested five copolymers and experimented their effects on papers (measuring the changes of pH, flexural strength and whiteness) and the important characteristics of different papers warm laminated with Japanese vellum covered with copolymers. They worked out the technology of the cold lamination activated by mixture of ethyl-alcohol and water. PLEXTOL and two other Hungarian - made copolymers turned out to be a suitable lamination material. Szerzők címe/ Authors’s address: Kastaly Beatrix vegyész/conservation scientist - Tlirkovics Erika vegyészmérnök/chemical engineer, Országos Széchényi Könyvtár/National Széchényi Library H-1054 Budapest, Hold u. 6. 116
