Műtárgyvédelem 20., 1991 (Magyar Nemzeti Múzeum)

Tanulmányok - Kastaly Beatrix - Turkovics Erika: Akrilátok és akrilát-metil-cellulóz keverékek alkalmazása papírok laminálására

- Binder: magyar gyártmány (Materiál Vegyipari Kisszövetkezet). Nyolc fajta binder közül az elővizsgálatok eredményei alapján négyet választottunk ki, és ezeket hasonlítottuk (a Plextollal együtt) a restaurátori gyakorlatban külföldön már bevált Prímáihoz.

Az oldószerrel aktivált, hideg laminálásnál a fátyolpapír bevonására a következő összetételű keveréket használtuk:

20 cm3 akrilát diszperzió

125 cm3 víz

4 g Glutofix 600 (hidroxi-etil-metil-cellulóz)

5 cm3 telített kalcium-hidroxid oldat.

A kétféle laminálási eljáráshoz azonos módon készült a ragasztóval bevont japán fátyolpapír. A papírt üveglapra vagy kifeszített polietilén fóliára fektetve, ecsettel vagy festőhengerrel vontuk be az akrilát diszperzióval vagy a ragasztókeverékkel. Száradás után a fátyolpapír leválasztható az üveglapról és a fóliáról. A laminálásra alkalmas vékony filmréteg a fátyolpapírnak az üveggel való fóliával érintkező oldalán alakul ki, a papír másik oldala teljesen papírszerű marad. A kísérleti munka során kb. 40x30 cm-es, gyűrődésmentes, egyenletes vastagságban bevont fátyolpapírt tudtunk előállítani. Nagyobb méreteknél probléma lehet a fátyolpapír nyúlása és gyűrődése.

A meleg laminálás esetében a hőmérsékletet 70-110°C között változtattuk, keresve az optimális hőfokot. Az oldószerrel való aktiváláshoz többféle arányban elegyített etil-alkoholt és vizet használtunk. Az előkísérletek eredményei alapján a 3:7 arányú alkohol-víz keverék bizonyult a legmegfelelőbbnek. Az oldószeres aktiválás és laminálás ügy történik, hogy a bevont fágyolpapírt a bevonattal lefelé a laminálandó papírra tesszük, megkenjük az említett alkohol-víz keverékkel, majd felülről polietilén fólia, alulról szívópapír közé téve, hidegen préseljük (kézi présben, lami- nátorban vagy hidraulikus présben) 10 percig. Ezután levegőn teljesen megszárítjuk.

Az akrilátok vizsgálatával és összehasonlításával a következő kérdésekre szerettünk volna választ kapni:

1. Milyen az akrilátok pH-értéke, hogyan változtatják meg a velük megkent papírok pH-értékét, hajlítgatási szilárdságát és fehérségét öregítés nélkül valamint hővel és nedvességgel való egyidejű öregítés után?

2. Mi a vízzel való higíthatóságuk maximális mértéke?

3. Hogyan készíthető velük bevont, laminálásra használható fátyolpapír?

4. Milyen hőfokon olvadnak meg?

5. Az írást, nyomtatást hordozó, különféle papírokhoz mennyire kötik hozzá a japán fátyolpapírt; milyen a laminált felületek fényessége; mennyire átlátszó a fellaminált réteg, és mekkora vastagságnövekedést okoz ez a laminálás?

6. Mennyi idő alatt és milyen mértékben oldódnak le a laminált papírról etil-alkoholban és etil- acetátban?

Ezeket a vizsgálatokat a következőképpen végeztük el:

1. Új, nyomtatott újságnyomó papírt kentünk meg az akrilát diszperziókkal, az előkísérletek során megfelelőnek bizonyult hígításban. Mértük a hajlítgatási szám, a fehérség és a pH-érték változását a bevonás és az öregítés hatására.

2a) Az akrilátokkal bevont fátyolpapírral különféle összetételű és többféle nyomdafestéket és tintát hordozó papírokat lamináltunk, és vizsgáltuk minden minta esetében a tapadást, a fényességet, mattságot, az átlátszóságot, a vastagságnövekedést és a leoldhatóságot. Az értékelésnél az észlelt mért adatokat polietilénnel laminált minták adataihoz hasonlítottuk.

b) A megfelelő arányú oldószerkeverék kialakítása után az oldószeres aktiválásai felvitt fátyolpapír tapadását, a felületi fényességet, mattságot és az átlátszóságot vizsgáltuk a hideg laminálás esetében is, különféle papírokon és íróanyagokon.

A vasgálatok eredményei a következőkben foglalhatók össze.

1. A Primal és a Plextol lúgos, a magyar brinderek pH-értéke 5 körül van. Kalcium-hidroxiddal stabil lúgos pH-érték állítható be.

114