Múzeumi műtárgyvédelem 19., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Bőrrestaurálás - Konzerválás - Jägers, Elisabeth: Bőrtapéták konzerválása, egy félresikerült restaurálás vizsgálata
JÄGERS, Elisabeth BÖRTAPÉTÁK KONZERVÁLÁSA EGY FÉLRESIKERÜLT RESTAURÁLÁS VIZSGÁLATA Összefoglalás Egy nagy mennyiségű nem-száradó olajjal - pataolajjal - kezelt, károsodott bőrtapéta vizsgálata alapján vitatjuk meg a festett bőrtapéták konzerválásának problémakörét. A festékrögzi- tés felépítése és a felhasznált festékanyagok egy, a 18. sz. elejéről származó tapétatöredék példáján kerülnek bemutatásra. Üssze- hasonlitásra kerülnek az irodalomban nagy számban felsorolt "bőrápolószerek", az összetétel, a hatásuk és a festékrétegre gyakorolt esetleges hatásuk alapján. Az aranyozott, domborított és festett bőr falboritások Spanyolországból kiindulva a 15.sz.-ban terjedtek el egész Európában. A 17. és 18.sz.-ban elsősorban a flandriai tapéták tettek szert nagy jelentőségre, Mechelen várossal, az "aranybőr-készitő mesterek" városával a központban /1,2,3/. Ebben az időben számos kastélyt diszitettek ezekkel az értékes tapétákkal. A hatvanas években a rajnavidéki kastélyokban több bőrtapétát restauráltak. Ezeket leszedték a falakról, megtisztították és a hátoldalról pataolajjal, ezzel a bőrzsirozó szerrel kezelték. Évekkel később a tapétákon erős elváltozásokat észleltek: a festékrétegek erősen megduzzadtak, puhák és ragacsosak lettek, és különböző helyeken szines, olajos, többé-kevésbé viszkózus folyadékok csurogtak le hosszú cseppekben. A bőr erősen deformálódott, és különösen az alsó részen erősen kihasasodott. A restaurátor munkanaplójából kitűnt, hogy a tapétákat először nyeregszappannal tisztították, majd ezt követően a puhitás érdekében pataolajjal itatták át. Az olaj beszivódása után, egy méhviaszból, pataolajból, timolból /p-izopropil-m-krezol - ford, megj./, és denaturált szeszt- ből készült pasztával kenték be. A leirt károsodások egyértelműen mutatják, hogy az olaj megtalálta az utat a bőrön keresztül a festékréteghez. Az érintett festékréteg tipikus alkotóinak analitikai vizsgálata alapjáp egyértelműen arra utalt, hogy a nem száradó pataolaj a károsodás oka. Bizonyos, hogy az alkalmazott puhitóanyag mennyisége túl nagy volt, a bőr tultelitödött és a tapéta hátolda73