Múzeumi műtárgyvédelem 19., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Bőrrestaurálás - Konzerválás - Keller, Heinz: Római kori fülvédős bőrsisak restaurálása

ságu és mintegy húsz darab kis töredék került átadásra. A töredékek annyira törékenyek voltak, hogy az ember alig merte megfogni azokat A jobboldal annyira széthúzódott, hogy komoly kétely merült fel, lehet-e és érdemes-e egyáltalán a tárgyat restaurálni. /2. és 3. kép/. Különféle műhelyek szakemberei a restaurálásról igyekeztek lebeszélni, miután nagy volt a valószinüsége annak, hogy a sisak ennek során széttörik. Egyes szakrestaurátorok véleménye szerint csak egy enyhe tisztitás jöhet szóba. Az Antikmuseum igazgatójával és munkatársaival folytatott hosszú vita után mégis engedélyezték, hogy a sisakot ne csak tisztitsam, hanem megkíséreljem annak restaurálását is. A kockázat azért nem tűnt nekünk olyan nagynak, mert hasonló darabokkal - igaz, jobb állapotban lévőkkel - a néprajzi területen egyértelmű tapasztalatokat tudtam szerezni.

Munkám a tisztítással kezdődött. A sisakot először is Illo-Spezialgas-zal fertőtlenítettük, hogy megelőzzük az esetleges rovarkárosodásokat. A tisztítást DLM-Fettemulsion 4o6o készitmény- nyel végeztem, amit Werner Schmitzer, az Offenbach-i Bőrmuzeum restaurátora dolgozott ki a 7o-es években mindenféle bőrök tisztítására. Az emulziót Lipoderm A, Lipoderm SA, Karion F, valamint 60 C° hőmérsékletű vizből állítottam elő; jól összekevertem, majd vettem egy szivacsot és addig nyomkodtam az emulzióba, mig elég hab képződött ahhoz, hogy a sisakot a fülvédővel együtt le tudjam tisztítani /nem dörzsölve, hanem csak nyomkodva - a német szöveg tupfen kifejezést használ - ford. megj./.

Ezen túlmenően puha ecsetet a habba áztatva egészen óvatosan megtisztítottam a felületet, miközben megállapítottam, hogy különböző nehezen tisztítható" helyeken, amelyek különösen sok habot igényeltek, a bőr hajlékonnyá vált. A hab leszáradása után azonban a bőr újra megkeményedett. A tisztitás után megkíséreltem a sisak egy laza darabját SP bőrpuhítóval kezelni. Valóban, észrevehetően puhább lett, azonban ez az állapot csak mintegy óra hosszat tartott

Ahhoz, hogy a sisakon tovább tudjak dolgozni, valamilyen tartó formára volt szükségem, ennek azonban annyira alakíthatónak kellett lennie, hogy a munkafolyamatok végeztével azt ismét el tudjam távolítani anélkül, hogy a sisak megsérüljön. Fa erre a célra nem jöhetett szóba merevsége miatt, hasonlóképpen alkalmatlannak bizonyult a Plastelin /köznapi nyelven: gyurma/. Végülis kolleganőm, Gesell asszony készített egy formát szárított agyagból, hasonlót ahhoz, mint amit a tárgy készítésekor használtak.

68