Múzeumi műtárgyvédelem 19., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Szocialista országok történelmi, kulturális és muzeális műemlékeinek restaurálására alakult munkacsoport előadásai - Renovatio : a kulturális emlékek elméleti és gyakorlati restaurálásáról szóló folyóirat
ték. Az egyértelműen rekonstruálható nagyobb fahiányokat készfából megfaragták. A kis sérüléseket dammár, viasz és cinkfehérből készült kittel javították, az oltárszekrény hátterénél fűrészporos kittet is használtak. A festékréteg kisebb hiányait imitálóan retusálták, nagyobb hiányoknál vonalkázásos retust alkalmaztak /tempera, akvarell/. Az aranyozás retusálását aranyokker /akvarell/ lazurozással végezték. A végső felületkezelés a polikróm felületeken toluolban oldott méhviasszal, az aranyozott részben gyenge sellakk áthúzással és dammárlakkal történt. Az eperjesi /Presov/ Szt. Miklós plébániatemplom későgótikus főoltára egykori szárny-táblaképeinek restaurálása Az 149o-15o6 között temperával festett és aranyozott táblaképek rétegeit zselatin és enyv 1:2 arányú keverékéből készült oldattal rögzítették, még az átszállítás előtt. A baldachin faragott részein a rétegeket 1:1 arányú keverékkel rögzítették. Az eredeti néhány festékrétegnek a krétaalapról való leválását dammar és fehérített méhviasz 4:3 arányú keverékéből készült lezáróiirnisz- szel gátolták meg. A táblákat dammár és méhviasz terpentines oldatával impregnálták, melyhez rovarölőszert, Pentalidolt és Lastanoxot is adtak. Ennek eredményeképpen a táblák súlya mintegy 5 kg-mal nőtt. A táblaképeket, hogy a templombelső 7o-8o %-os relativ légnedvességén ne deformálódjanak, - ezt szimulálva - 1 hónapra klimaszekrénybe helyezték. A fahiányokat, a repedéseket hársfával pótolták. A kötéseket és repedéseket CHS Epoxy 12oo műgyantával ragasztották. Az egyik képnél a repedés biztosítása miatt a festést le kellett választani a hordozóról, ezt lenvászon zselatin-enyv oldattal történő leragasztással oldották meg, majd a fa ragasztása után ismét a leválasztott festékréteget a helyére visszahelyezték. A másodlagos puha gyantalakkot terpentin, toluol és spiritusz /3:1:1/, a XVIII. sz.-i olajfestéseket magyar super kromofággal, toluollal, spiritusszal, acetonnal, etilénglikol-monometiléterrel távolitották el. Az eredeti festésen levő sötét elszineződést detergens szárazlakkal kezelték, melynek hatásideje kb. lo perc volt, s utána terpentinnel lemosták, a festés nélküli fafelületet 207
