Múzeumi műtárgyvédelem 19., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Szocialista országok történelmi, kulturális és muzeális műemlékeinek restaurálására alakult munkacsoport előadásai - Surgin, I. N.: A népi építészeti emlékek megóvásának alapvető építészeti elvei szabadtéri múzeumok szervezésénél

Az építészeti aspektusban a műemlék épsége az alábbi mutatóktól függ:- a lakott települések és csoportok rendszereinek hagyományos térbeépitési, kompoziciós elemeinek teljességétől /beleértve a szállítási útvonalhálózatot/;- az építészeti-tervezet komplexumok: községek, települések, paraszti porták stb. beépítésének teljességétől;- a létesítmények térjedelmi-tervezési kompozíciójának teljességétől ;- a létesítmény szerkezeti és díszítő elemeinek teljességétől.

A műemlékek épségét a külső környezetük és a belső berendezés elemeinek kölcsönhatásában olyan mutatókkal határozzák meg, mint:- a domborzat, növényzet, stb. hagyományossága /természeti

kép/;- a városépítési környezet megváltozása;- a műemlékek hagyományos mozgatható berendezéseinek teljessége.

Műszaki aspektusban a műemlékek épségének mutatói az alábbiak:- a fa- vagy egyéb szerves anyagok, amelyből minden egyes konkrét műemlék készült, fizikai szilárdsága;- a műemlékek műszaki szerkezeteinek kiterjedési szilárdsága;- a műemlékek területének hidrogeológiai állapota;- a műemlékek belsejében uralkodó hőmérséklet-páratartalmi helyzet.

2.2. Egyes műemlékek - védelmi fokuktól függő - védelme mértékének és módszereinek kiválasztása *

a/ A műemlékek elhelyezésén alapuló védelmi eljárások kiválasztása.

A műemlékeket az eredeti helyükön kell védelemben részesíteni /amennyiben a jövőben objektiv veszély nem fenyegeti a létüket/, ha épségük minősítése:- mindhárom épségi aspektusban - "normális";- a műemlékek külső környezetük és belső berendezési elemei kölcsönhatásában - "normális", építészeti és műszaki aspektusbaa.

269