Múzeumi műtárgyvédelem 19., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Vegyes Restaurálási Témák - Sanchez-Posada De Arteni, Myriam - Arteni, Stefan: A rajzművészet anyagai és a vízben oldódó kötőanyagok
fatáblára, pergamenre, borjubőrre és papírra készültek. A kora reneszánszban alapozást készítettek hozzájuk, melyet olykor pácoltak is.^ Ennek az alapozásnak enyhén érdes textúrája volt, s így ezüststilussal is rajzolhattak rá. A fennmaradó finom vonalak szürkévé vagy barnává oxidálódtak, s letörölhetetlenné váltak. 2 Olykor más fémironokkal helyettesítették az ezüstöt. Vázlat készítésére a művész tollat^ használt, liba- vagy varjutollat, az utóbbit a finom részletekhez, és tussal, pl. vas-gallusz-tintával, mézgás vízben oldott korommal^, biszterrel, szépiaoldattal vagy vizfestékkel dolgozott. A merész vonásokat náddal rajzolták meg. A toll máig is a legjobb rajzeszköz. A fémtollak széles körben a XIX. században terjedtek el. A kínai "törött tinta" módszer gyorsabb stilus, de a festőit egyszerű monokromatikával helyettesíti. Az indiai /kínai/ tus enyvben oldott korom. Ma tömbben vagy rudban /kínai tus néven/ árulják, melyet vizestálban kell tussá oldani, de palackozott, nem vízálló változatban is forgalomba kerül, mely hígítva és töményen egyaránt használható, bár vízálló tussal szebb munkákat készíthetünk. A szépia /mely a tintahal szárított tintazacskójából készül/, barnásfekete festék, de nem kifejezetten tartós. A biszter /barna korom/ tulajdonképp elszenesedett bükkfakátrány. A Strasburg-kéziratban igy Írják le készítését: "Ha finom bisztert kívánsz készíteni, végy annyi ragacsos kátrányrudat, amennyire szükséged van, tedd lúgba, s forrald, amig kétharmadára nem csökken, aztán fedd le az edényt. A szilárd részecskék leülepednek, a felettük lévő folyadékkal pedig gyönyörű, fényes hajat festhetsz. Használat előtt öntsd le a festékből a kellő mennyiséget, s keverd el mézgás vízben, hogy fényesebb legyen!"^ A rajzszenet, ezt az egyetemes rajzeszközt, gyakran maga a festő állította elő. A legkedveltebb fajta füzfaágakból készült. A távol-keleti festményeken is gyakorta rajzolják a körvonalakat szénnel. Cennini egy fekete kőről beszél, mely rajzolásra alkalmas. A krétarajzokat különösen a XVI. században kedvelték. Holbein a legismertebb az angol udvari előkelőségekről készített krétavázlatairól. A színes kréta brilliáns használata Degas művészetét előlegezi. Watteau és Renoir a rubensi "trois crayon"-techn nikát alkalmazták, azaz fehér, vörös és fekete krétával rajzoltak. A Francia Forradalom derekán Conté előállította a grafit- vagy ólomceruzát, melyet a sajtolt kréta és a színes ceruza gyártása követett. Ingres a grafitceruzában találta meg az elképzelésének 244
