Múzeumi műtárgyvédelem 19., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Bőrrestaurálás - Konzerválás - Koncz Pál: A veszprémi tobak mesterségről
Magyarországon elsősorban a török által megszállt területen, főként balkáni iparosok révén terjedt el a tobak mesterség, a szattyán és kordoványkészités ezen ága. Veszprémben a mondái hagyomány szerint egy foglyul ejtett török mester a kegyelemért cserébe megtanította az ittenieket mesterségére. Ez természetesen csak mese, ami némi általános igazságot is tartalmaz. A török hódoltsági területeken békés gazdasági és mindennapi kapcsolatok alakultak ki a helyi lakosság és a megszállók között. Az egymás szokásainak, viseletének részleges utánzása természetes folyamat, itt is megindult. Az ehhez szükséges kelmék, bőrök, nyersanyagok beszerzése megkívánta a speciális mesterségek, módszer-változatok megjelenését és elterjedését. A tobakos mesterek török eredetét Magyarországon egyértelműen bizonyítja maga a mesterség-név is. A ’tobak’ hasonlóan, összefüggésben a ’tabán’ szó eredetéhez a török ’tabag-xane’ kifejezésből ered, amely timár-házat jelent; első tagja maga is mesterségnév. Szerb, horvát, bolgár mesterség- neve is bizonyítja ugyanezt a folyamatot; e nyelveken is tobak a szömörcével cserző finombőrkészitő. A török hódoltság alóli felszabadulás után is folytatódott a balkáni, délszláv mesterek betelepedése, amit veszprémi tobak céhiratokban is láthatunk. Ilyen mesternevek pl. a Babies, Bukovics, Kulits, Melkovits stb. A Tabán helyneveket, a tabak céhek meglétét is az egykori török hódoltsági területeken találjuk. Korábban Veszprémben is létezett a patakmenti részben a Tabán helynév. 158
