Múzeumi műtárgyvédelem 19., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Bőrrestaurálás - Konzerválás - Chahine, Claire - Vilmont, Léon-Bavi: Vízzel átitatott bőrök szárítása

vizet szabad eltávolítani, és bizonyos nedvességtartalmat vissza kell tartani a bőrben.

Kísérleteket végeztünk liofilizálással.

1. A liofilizálás alapelve

Röviden emlékeztetünk arra, hogy a jelenséget három fázisra lehet bontani:

1/ Fagyasztás: a szabad viz átalakítása jéggé. A fehérjéhez kémiailag kötött viz, valamint a szerkezetben kapillaritás által "rögzített" viz nem fagyasztható.

2/ Elsődleges szárítás, azaz maga a szublimáció. Annak érdekében, hogy ez létrejöhessen, szükséges, hogy a vízgőz parciális nyomása alacsonyabb legyen a környezetben, mint a termékben lévő jég telitett vizgőznyomása az adott hőmérsékleten. Ha vákuumot hozunk létre az össznyomás csökken és csak csekély, parciális gőznyomást érünk el. A jég átalakulása gőzzé a minta szabad felszínén indul meg és egy száraz felületi réteget eredményez, majd a szublimációs front fokozatosan a mélyebb rétegekbe terjed.

3/ A másodlagos szárítás vagy deszorpció. Bekövetkezik a "rögzi- tett" viz elpárolgása és a kémiailag "kötött" viz deszorpciója. A szublimáció és a deszorpció nem egymást követő folyamat és csak a szublimációs front szintjében következik be. A száraz réteg, jóllehet a még fagyott rétegből elpárolgó gőz áthalad rajta, jelentős deszorpciónak van kitéve, ha elegendő különbség van a termékben kötött viz gőznyomása és a száritókamra parciális gőznyomása között.

2. Kísérleti vizsgálatok

Egy előző munkában /2/ már bemutattuk, hogy a liofilizálás során a bőrben létrejöhető többé-kevésbé jelentős zsugorodás a deszorpció során eltávozott túlzott vízmennyiségnek tudható be. Ennek következtében elengedhetetlen a szárítás második fázisának elhagyása. Ugyanakkor a deszorpció már akkor is létrejön, amikor a jég teljes szublimál iója még nem fejeződött be. Ugyanis, még ha

13