Múzeumi műtárgyvédelem 19., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Bőrrestaurálás - Konzerválás - Schmitzer, Werner: Népművészeti és európai bőrtárgyak restaurálási problémái
tehető. Engedjék meg, hogy végezetük néhány szót szóljak a bőr ápolásáról. A kereskedelemben a legkülönbözőbb ápolószereke.t ajánlják, de ami mindig újra igaz, először próbáljuk ki kis, nem látható felületen. A legtöbb ápolószer viaszt is tartalmaz. A viasz eltörni a bőr pórusait és megakadályozza a lélegzését. A viasz nem konzerválószer, hanem az a célja, hogy polirozással a bőrnek fényt és uj kinézetet adjon. Nem azt akarom mondani, hogy ezek az ápoló- szerek nem jók, hanem ezek közül ki lehet és ki kell hagyni a viaszt. A viaszt, mint gombagátló szert is alkalmazzák, de erre a célra is lehet más anyagot használni. Az általunk végzett vizsgálatok meglepő eltéréseket mutattak fel az eredményekben. A vizsgálatokat 16. sz.-beli régi bőrökön, valamint uj bőrökön végeztük. Egyszer olyan bőrápolószerrel, amelyik viaszt is tartalmazott, másik esetben viasz nélküli szerrel Nem szeretném az eredményeket eltitkolni Önök elől és, ezért a táblázatokat is magammal hoztam. I. Táblázat A bőr vizgőzáteresztő képessége A vizgőzáteresztő-képesség jelzőszáma azt mutatja meg, hogy mennyi vizgőz halad át meghatározott kisérleti körülmények mellett 2 2A óra alatt egy looo mm felületű bőrmintán. A vizsgálat a következőképpen történik: A vizgőzáteresztő-képesség vizsgálatához egy kb. 60 mm átmérőjű és 45 mm magas üvegedényt használunk, amely csavaros fémfedéllel zárható,és amelyen egy looo mm méretű nyilás van kialakítva. Az üvegedénybe 5o ml vizet töltünk. A kiszélesített sikra csiszolt szegélyre először egy gumi tömítőgyűrűt helyezünk, ami a jobb tömitést szolgál ja; ma jd a mintadarabot szőroldallal befelé elhelyezzük, és az edényt lezárjuk a fém zárófedéllel. A lezárt vizsgálórendszert analitikai mérlegen pontosan lemérjük. Azután exsiccatorba helyezzük, ami szilikagéllel van töltve, tehát teljesen száraz levegőt tartalmaz, és 2o °C hőmérsékleten tartjuk. Pontosan 24 óránként mérjük a mintaedény súlyát 4 napig, és ebből számitjuk a vizgőzáteresztő-képesség értékét. Érdekes, hogy azok a minták, amelyek viaszzsir befejező kezelést kaptak^átlagban jobbak, mint azok a próbák, amelyeket csak viasszal kezeltek. Ez arra vezethető vissza, hogy a viasznak 113
