Múzeumi műtárgyvédelem 18., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Restaurátorképzés - Oddy, Andrew - Pedersen, Hans Peder: Elnöki beszámoló

érteniük kell, de feladatuk legyen-e a pigmentek, a textilfestékek, az ötvözetek és kerámiák összetételének elemzése?

Részletesebben kellene foglalkoznunk a restaurátor és a kutatórestaurátor között létesítendő kapcsolatokkal.

V. Végül a restaurálás üzleti oldaláról esett szó. Meg kell-e tanulnia a restaurátornak a műtárgyak értékének megállapítását, az üzletvezetést? Az kétségtelenül fontos, hogy megszokják a határidő betartását, hogy gondos följegyzéseket készítsenek egy-egy műtárgy helyreállításának különböző fázisairól. Régen erre nem volt szükség, de változó időket élünk, s az anyagi nehézségekkel küszködő múzeumok tudni akarják, "mit kapnak a pénzükért".

A fenti néhány sorban megpróbáltam összefoglalni az előadások nyomán kialakult vitát, továbbá megfogalmaztam néhány olyan kérdést, melyet véleményem szerint érdemes végiggondolni. Biztató, hogy egyre több országban foglalkoznak a restaurátorképzéssel, s ez elkerülhetetlenül több oldalról világítja meg a fölmerülő kérdéseket. Csak a tapasztalat döntheti el, melyik a legeredményesebb módszer, s a veszprémihez hasonló tapasztalatcserék is jó irányban befolyásolják e képzés további alakulását.

PEDERSEN, Hans Peder

A szekcióülésen elhangzott hat előadást két csoportba sorolhatjuk, úgymint a- kifejezetten pedagógiai jellegű általános információkra és- az alapképzésben hasznosítható információkat közlő dolgozatokra .

1. csoport

1. Sugisita professzor a japán restaurátorképzésről adott történeti áttekintést, amelyben vázolta, hogy a tudományos módszerek fejlődése egyre több eszközt bocsát a mai kutatórestaurátor rendelkezésére.

2. Gabriella Krist és Gerhard Bánik egy másik információforrásra hivta fel a figyelmünket: különböző országokból származó restaurátorhallgatók szakdolgozatainak és doktori disszertációinak listáját állították össze.

292