Múzeumi műtárgyvédelem 18., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Restaurátorképzés - Yakhont, Oleg: A restaurátorképzés legfontosabb feladatai
magj./ készítményt is alkalmaznak. /3/ Minden egyes esetben a veszélyes ajánlások oka különféle. Ezen túlmenően ez még azzal is magyarázható, hogy a restaurálás /konzerválás/ napjainkban mindinkább egy komplex, több siku termelő- tevékenységgé, egy valóságos alkalmazott iparrá alakul át. Egyrészt a különféle munkák egyes elkülönült eljárásokra töredeznek szét /ami hasonlít egy üzem tevékenységéhez/, másrészt létrejön a rendeléseknek a feloszlása, melyeknek célja különféle vegyi termékeket kidolgozni és szállítani a vállalattól a különféle szakemberek részére. Meg kell emliteni, hogy a kivitelezők igen gyakran nem is ismerik az elvégzendő restaurálási - konzerválási munkák végső célját. A vegyészek néha, valamely vegyszer kutatása közben nem korlátozzák munkájukat egy meghatározott műtárgy elszigetelt feladatára, hanem igyekeznek egy mindenható anyagot találni, amit azután különféle célok elérésére lehet használni. Egyes, kevéssé tapasztalt restaurátor gyakorlatában olyant is lehet látni, hogy valamely uj anyagot idealizálva és nem ismerve, annak alkalmazási határait, azt csodaszernek tartják /ez a jellemző például az epoxigyanta esetére/. Az éppen szóbanforgó anyag nem előírásszerű alkalmazása következtében előálló sikertelenség miatt a restaurátor pánikba esik és indoklás nélkül visszautasítja annak alkalmazását, jóllehet számos anyag a restaurálás /konzerválás/ meghatározott feladataihoz alkalmazva és figyelembe véve a technológiai feltételeket, elegendően hatásosnak mutatkozott. A gyakorlott restaurátorok jól tudják, hogy lehetetlen egy restauráló anyagot anélkül használni, hogy azt előzőleg nem vetették volna alá laboratóriumi vizsgálatnak mütárgy-restaurálási alkalmasságnak céljából, miután kizárólag ez az igazolás szolgálhat alapul a kérdéses termék gyári ajánlásainak megfogalmazásához. Restauráláshoz csak olyan anyagot lehet használni, amely több évi gyakorlati igazoláson esett át /legalább öt vagy tiz év/. A konszolidáló vagy tisztitó anyagok ajánlásában néha azok esetleges irreverzibilitásáról van szó. A gyakorló restaurátor jól tudja, hogy lehetetlen bármely anyagot is tökéletesen kivonni, amit egyszer a kőanyag impregnálására használtak - főleg, ha a kőanyag szerkezete károsodott -, anélkül, hogy nem károsítanánk magát a műalkotást. Éppen ezért, mielőtt konzerválási munkákat végeznénk, jól meg kell fontolni azokat, gyakorlati és laboratóriumi igazolásokat kell végezni és csak feltétlenül szükséges esetben szabad elvégezni, magasan minösitett és igazolt szakember által, vagy az ő 278