Múzeumi műtárgyvédelem 18., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Restaurátorképzés - Yakhont, Oleg: A restaurátorképzés legfontosabb feladatai

eredeti részeinek bizonyos módosítására is. Jóllehet úgy vélik, hogy a konzerválás és restaurálás, mint tudományos tevékenység a múlt század végén és a jelen század elején alakult ki, mégis az emlitett időszakban az antik szobrok képezték a restaurálás és konzerválás tárgyát. Ezzel szemben a középkori és korunkbeli szobrok tudományos igényű restaurálása gyakorlatilag egyáltalában nem került az érdeklődés körébe egészen az ötvenes, hatvanas évekig. Napjainkban a konzerválás-restaurálás elméletének és gyakorlatának intenziv fejlődése; alapvető nemzetközi dokumentumok kiadása /mint például a Velencei Carta/; nagyszámú modern vegyianyag széleskörű alkalmazására; számos kutatási módszer alkalmazása egy sor tudományágban /fizika, kémia, biológia, stb./; valamint a szerzett tapasztalatok elméleti és módszertani tanulmányok cseréje nemzetközi konferenciák, kongresszusok és szemináriumok során, mindezeket elengedhetetlenül arra kényszeritik a restaurátorokat, hogy egy közös, tudományos tevékenységi vonalat kövessenek /beleértve a szobrok restaurálását is/. Ez az irányzat még nem mondható általánosnak, de úgy tűnik, mindinkább terjed.

A jelenlegi magatartás a restaurálás /konzerválás/ során a végcél változása következtében alakult ki. Hosszú idők óta azt erősitgették, hogy a restaurálás legfőbb célja a műtárgy eredeti állapotának helyreállitása. És ebben a helyzetben tévelygett egyfolytában, mert gyakorlatilag ez az, ami nem valósitható meg.

Ez azzal magyarázható, hogy a műtárgyak, melyek napjainkban fennmaradtak számos tényező jelét viselik magukon:

a/ minden műtárgy egy alkotó termékét képviseli;

többen ezen alkotók közül ilyen vagy olyan okból kifolyólag névtelenné váltak, de a műtárgy maga megőrizte az egyéni vonásokat, melyek alkotójuknak sajátja, mint ahogy az megmutatkozik a stilusban, a modorban, a formában, a kompozicióban csak úgy, mint az alkotó korára jellemző anyagokban, szerszámokban, technikában, stb.;

b/ a műtárgyak gyakran magukon viselik a károsodásnak,

hiánynak és a restaurálás kapcsán való pótlásnak a nyomait, melyek közül egyesek kijavithatatlanok az eredeti állapotra vonatkozó analógia és a dokumentációs adatok hiánya, valamint az elvégzendő munka vitatható jellege miatt;

274