Múzeumi műtárgyvédelem 18., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Restaurátorképzés - Sugisita, Ryuitiro: A restaurátorok természettudományos képzése Japánban : a jelenlegi helyzet
A Restaurátor Laboratórium az egyetem posztgraduális részlegéhez tartozik. Főiskolai végzettséggel kerülhetnek ide a hallgatók amennyiben sikeres felvételi vizsgát tesznek. A jelentkezők különböző végzettséggel érkeznek, nem feltétlenül a Képzőművészeti Karról, de gyakorta a kémia, fizika vagy régészet szakokról. A Restaurátor Laboratóriumban végzett hallgatók bármely felsőfokú végzettséget igénylő állásban, akár kereskedelmi vállalatoknál is elhelyezkedhetnek. Bár a laboratórium általában nem ad ajánlólevelet a végzősöknek, a restaurátor-állásokra jelentkező diákoknak legalább a fele a Kulturális Értékek Kutatóintézetének tokiói és narai részlegénél, a Shosoin Kincseket Őrző Hivatalnál, a Japán Nemzeti Történelmi Múzeumban, vagy a helyi múzeumok res- taurátormühelyeiben helyezkedik el. Tantervi problémák A Restaurátor Laboratórium természettudományos oktatási intézmény, s a tanterv leghangsúlyosabb tárgya a kémia. Véleményünk szerint a laboratóriumnak nem lehet, de nem is szabad a restaurálás technológiai kérdéseivel, vagy a képzőművészetek bármely ágával foglalkoznia. Mint már emlitettük, a hallgatóknak mintegy fele művészeti vagy irodalmi előképzettséggel rendelkezik. Természettudományos ismereteik - ha egyáltalán tanultak ilyesmit az egyetemen vagy főiskolán - igen szegényesek. Ez a jelenlegi helyzet Japánban. Sok fiatal szerez jogi, irodalmi, közgazdasági vagy egyéb, nem természettudományos végzettséget, s már általában a középiskolában sem foglalkozik természettudományos tárgyakkal. Napjainkban a természettudományok és a műszaki tudományok terén ugrásszerű, jelentős fejlődés tapasztalható; szinte napról napra bővül a természettudományos ismeretanyag. Még a képzőművészeti alkotásokkal foglalkozó restaurátoroknak is szükségük van némi természettudományos ismeretre és tapasztalatra. Ez egynémely hallgató számára valóságos purgatóriumi kinokat jelent. A képzőművészeti karokon végzett muzeológusok a képzőművészet paradicsomából a természettudományok purgatóriumába csöppennek. Életbevágóan fontos, hogy a későbbi muzeológusok, restaurátorok, akik egyszer a szintetikus gyantákkal is dolgozni fognak, ismerjék az olyan alapfogalmakat, mint a kettős kötés, a hidrogénkötés; s tudják, hogyan száradnak ki a polimerizált anyagok a légköri oxigén kettős kötésekre I gyakorolt hatása folytán, ha mégoly nehézséget jelent számukra ezek 27o
