Múzeumi műtárgyvédelem 18., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Restaurátorképzés - Rehbaum, Dietrich: A restaurátorképzés pedagógiai szempontjai

retanyaga továbbhaladásának biztosságáról, akár bizonyos viselkedési normák - mint egzaktság, pontosság, rend és tisztaság - betartásáról van szó. Nem követelhet teljesitményt és magaviseleti formákat a diákoktól, ha ezeknek betartására önmaga sem kész. Önfegyelem és következetesség, részére is szigorú parancs. Hanyagság és mulasztás - még akkor is, ha ezek esetleg hivatalos indokokkal igazolhatók - a diákoknál mindig rossz példát mutatnak.

A teljesitmény fokozásának hatásos eszköze a folyamatos teljesitményfelmérés. Nem kell ennek mindig érdemjegyekben megnyilvánulni, jóllehet a minősitésnek ez a módja, éppen szubjektív összetevői miatt sok kollégának nehézséget okoz. Alkalmi dicséret egy jól elvégzett munkáért éppen úgy sarkallja a diákot, mint egy megalapozott, értelmesen előadott birálat. Az eredmény szempontjából döntő a birálat kiegyensúlyozottsága és az érzék annak mértékét iletöen. Sohase tegyünk engedményeket a felállított követelmények vonatkozásában különösen akkor nem, ha azok a restaurálás minőségét érintik. A diákokat kitartásra és a legmagasabb minőségi igényekre kell nevelni. Szembeállitásuk a magas követelményekkel teljesítőképességük határait tudatosítja bennük.

Ha nincs meg az akaratuk vagy képességük ezeket a követelményeket teljesíteni, akkor kénytelenek lesznek az ebből eredő konzekvenciákat levonni.

Múzeumokban és müemlékgondozó intézményekben bemutatott restaurálásokat figyelmesen megtekintve a kiemelkedő munkák mellett sok közepes és bírálatot érdemlő minőséget is találunk. Ennek oka nagyon összetett: elégtelen állapotfelvétel a restaurálás előtt; nem helyénvaló becsvágy; a szándék hogy a restaurált tárgy lehetőség szerint befejezettnek lássák; hiányos művészi beleérzés vagy túlságosan egyéni interpretációja az "eredeti" állapotnak; alkalmatlan vagy kevéssé kipróbált anyagok felhasználása; felületes vagy hiányos dokumentációk -, a felsorolást folytathatnánk. Nagy veszélyt jelent a kisértés is, hogy a restaurálásból kereskedelmi nyereségre tegyünk szert. Természetesen a restaurátor a felelősség- teljes szakszerű tevékenységéért kapjon megfelelő pénzügyi ellenértéket is. Oe magába véve az a tény, hogy a restaurátori tevékenység csak bizonyos határig ellenőrizhető, és a megbizó a restaurátor lelkiismeretességét és tudását bizalom alapján ismeri el, nagyon gyorsan az etikai alapállás elhanyagolására vezethet egy pénzügyi nyereség javára.

Ilyen potenciális hiányok ellen már a képzés során kell kon247