Múzeumi műtárgyvédelem 18., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Farestaurálás - Konzerválás - Michailov, Anton - Ivanova, Nora: A fából készült múzeumi tárgyak szilárdítása

A második vizsgálati sorozat eredményeit a következőkben foglalhatjuk röviden össze:

1. a legjobb eredményt a különféle /PEG looo, 15oo, 34og,

4ooo és 6000/ oldatok a Primal AC-33-mal történő kiegészítő kezelés után adták

2. meglehetősen jó eredményeket kaptunk a fenti PEG-félék alkalmazásával Primal AC-33 nélkül is

3. nagyon jó eredményeket kaptunk az első pontban leirt módon, de PEG 6000 és részben PEG 4ooo és PEG 6000 nélkül

4. a legrosszabb eredményt akkor kaptuk, ha nem használtuk a Primal AC-33-at, különösen PEG 6000 nélkül erősen elporladt fa esetében

5. mellesleg megfigyelhettük, hogy az eredmények fenyőfélék, /luc és erdei fenyő/ esetében rosszabbak.

Ezeknek az eredményeknek a birtokában, nagyobb mintákon is megkezdtük a vizsgálatokat, Bo mm vastag mintákat kezeltünk nyomás segítségével, olyan készülékkel, amely lehetővé tette egyszerre 6, egyenként 6 mm széles lükön keresztül történő befecskendezést, a minta vastagságának kétharmadáig. Öt mintát kezeltünk/és egy kontrollt/ az előbbi eredményeknek megfelelően, mint ahogy az előző következtetéseink 1. pontjában láthatjuk, valamint 5 mintát a következtetések 3. pontjában leirtak szerint.

Eredményeink lényegesen jobbak a fecskendővel /sziringával/ történő kezelés eredményénél. Nincs különösebb különbség az eredményekben aszerint, hogy használtuk-e a PEG 6000-t, de a végső következtetésünk az, hogy ha a PEG 6000-et használjuk, akkor a Primal AC-33-at nem kell használni. Természetesen, ilyen lyukakat csak akkor fúrhatunk, ha a múzeumi tárgy jellege ezt megengedi. Harmadik ciklus. - Mivel a fenti vizsgálatok eredményeként tökéletesen stabilizálni tudtuk a közepesen károsodott állapotban levő faanyagot, a harmadik ciklus fő célja az erősen károsodott, nagy nedvességtartalmu faanyag stabilizációja volt. A kísérletek előtt meghatároztuk a vizsgálandó faanyagok fajtáját, a fa nedvesség- tartalmát és a kártevőket. Az eredmények szerint a faanyagok: fehér fenyő, erdei fenyő, körtefa /Pyrus communis L./, tölgy és lucfenyő; a faanyag nedvességtartalma 15 X körüli, a kártevő rovarok Anobium pertinax L., a gombák pedig Coniophora puteana /Schum.ex F./ Karst, illetve penész - Rhisopus Sp., Aspergilus Penicillium voltak.

195