Múzeumi műtárgyvédelem 18., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Farestaurálás - Konzerválás - Janovich István: Faanyagok állagmegóvásának néhány aktuális problémája szabadtéri múzeumi körülmények között

letekre érvényes financiális vizsgálódás tárgyát.

A teljeskörü állagmegóvást megelőző - megszüntető módon, idejekorán: az áttelepítéskor kell végrehajtani.

Követve a hatások érvényesülésének természetes rendjét, elsőként a fizikaiakat kell kiemelnünk. A csapadék, ennek halmazállapotváltozásai, a nap ultraibolya- és hősugárzása olyan "események" előidézői, melyek során a faanyagban roncsolódás, deformáció, majd külső-belső átalakulás megy végbe. A szöveti szerkezetben lezajló folyamatok nyomán úgynevezett kapu nyilik meg a további lebontó hatások előtt. Ekkor kerül előtérbe a kémiai illetve biokémiai környezeti ártalmak szerepe. /Pl. légköri szennyezőanyagok: kén és nitrogénvegyületek mint savak működnek a csapadékvízben, de ilyen hatású a madárguánó is./ Ezek a feltárást tovább fejlesztik. Előbbieket abiotikus tényezőkként szokás definiálni. A lebontás a biotikus tényezők: a növényi és állati szervezetek működése révén válik teljessé. Itt a farontó gombák szerepe kiemelkedő jelentőségű. A nagyvonalakban bemutatott folyamat a: kárláncolat.

E vázlatos jellemzés azonban csak a faanyag föld feletti régiójában helytálló, mert teljesen más, együttes hatások jutnak érvényre az objektum lábazati területén a talajban! Ott a mikrokörnyezet és közeg közvetitésével tovább fokozódik a viz és vele oldott kémiai anyagok, valamint a mikroorganizmusok és gombák lebontó szerepe. Végül egészen különös, nem várt elváltozások észlelhetők a közvetlen talajfelszini régióban is.

Ez annyit jelent, hogy a műtárgy természeti, klimatikus és talaj- környezeténe;k, illetve az egyes objektumrészek helyzetének a figyelembevételével és a fizikai, kémiai és biológiai módszerek együttes alkalmazásával oldható csak meg a feladat.

Mindebből nyilvánvaló, hogy a szóban forgó feltételek között, de talán más anyagfaju objektumoknál is:

1. az állagmegóvás nemcsak konzervátori-restaurátori feladat!

2. Első lépésben már feltételezi a muzeológus, geológus, épitész- és speciális esetekben más szakmérnök együttműködését is.

3. Nyilvánvaló, hogy az állagvédelmi munka gerincét a kémiai készítményekkel történő kezelések képezik, mely konzerváló O