Múzeumi műtárgyvédelem 18., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Farestaurálás - Konzerválás - Szekely, Ladislav - Togner, Milan: A lendaki pieta restaurálásának problémái
tották, én egy újkori koronát helyeztek el rajta. A szobor teljes felületét, a hátsó oldal kivételével többrétegű, főleg újkori eredetű festékréteg borította. A rétegtani elemzések során megállapitást nyert, hogy a festékrétegek többsége valóban a 19. századból, s csak töredékek származik a barokk korból. A legfelső réteg, melyről meg kell jegyeznünk, hogy közel sem volt adekvát a szobor művészi értékeivel, nagyobbrészt repedezett, fellazult, néhol erősen sérült volt. A legsúlyosabb sérüléseket a Krisztus fejen, a kezeknek a törzshöz kapcsolódó részein a mellen, s a Krisztus alak lábain találtuk. Többségében függőleges irányú repedésekről volt szó, melyek vonalában a festés lehámlott a szobor felületéről, igy fokozatosan láthatótóvá váltak a korábbi festések nyomai, néhol a szobor fája. A Madonna testének hátsó oldaláról induló repedés csaknem az egész alak teljes magasságában megfigyelhető volt. Feltételezésünk szerinf a repedés röviddel a szobor elkészülte után keletkezhetett. A restaurálás során a repedést stabilizáltuk, további mozgás a fa struktúrájában nem észlelhető. A szobor anyaga - tehát maga a fa - erősen tulszáradt, porrózus, s a készítése óta eltet idő minden természetes károsodó jegyét magán viseli. A feltárás fontos szakasza volt a szoborról készült röntgen felvételek vizsgálata és kiértékelése, melyeknek alapján pontosan meg lehetett határozni a nem eredeti toldalékok méretét, a másodlagosan elhelyezett idegen anyagok /szögek, kapcsok/ pontos helyét. A röntgenfelvételek alapján bebizonyosodott, hogy a Krisztus alak karjai nem eredetiek, más anyagból - tűlevelű fából - készültek. A Krisztus arcnál fény derült egy kisebb kiterjedésű átfaragásra, melyet bizonyosan maga a mester végezhetett, miután eredménytelen kísérletet tett a fej teljes eltávolítására, amelyről a nyaki részelj talált 5-7 mm mélységű fürésznyomok árulkodtak. A további kutatáskor szondák segítségével vizsgáltuk az átfestések egymásutániságát, a másodlagos toldalékok kiterjedését és minőségét, valamint az idegen elemeket. A festés rétegeinek szerkezete feltűnően különbözött az egyes alakoknál. Amig a Madonna alakján csak két újabb réteggel találkozhattunk, addig a Krisztus alak testén megállapitást nyert a legkorábbi ötödik réteg töredékes jelenléte is. A későbbi festések kapcsán a szoborra került vastag kréta és vászonkötés rétegek erősen tompítottak az eredeti faragás nyomait és negatívan befolyásol148
