Múzeumi műtárgyvédelem 18., 1988 (Központi Múzeumi Igazgatóság)
Farestaurálás - Konzerválás - Simunková, Eva: Fakonzerválás polimer oldattal és a tárgy monomereinek sugárzásos polimerizációjával
lehetséges, hogy a mintákat lo3 C°-on szárítottuk, csak a mennyiségüket lehetett körülbelül felére csökkenteni. Száritás után a fa duzzadása csak jelentéktelen mértékben csökkent. Éppen ezért valószínű, hogy a fa végleges duzzadását befolyásolja, hogy milyen mértékben hatol be a megduzzadt fában jelenlévő tranziens sejtfal kapillárisokba a poláris oldószerben feloldott kis molekulasulyu konzerváló anyag, a viaszgyanta keverék /2-3/. A nagy molekulasulyu' konzerváló anyag, a metil metakrilát/butil metakrilát kopolimer ese.- tében a végleges duzzadás a fa sejtfalaiban maradt oldószereknek tulajdonítható /4-5/. A fa relativ vizfelvevő képessége 98 %-os relativ nedvesség esetén növekszik a konzerválás hatására /5. ábra/. Az értékek elsősorban a fában lévő konzerváló anyag mennyiségétől függenek, s sem a konzerváló anyag fajtája, sem pedig a poláris oldószerek hozzáadásának hatása nem volt megfigyelhető. A fa anti-duzzadási hatékonysága /dimenzionális stabilitás/ is növekszik 98 %-os relativ nedvességnél a konzerváló anyag mennyiségének növekedésével /6. ábra/. Különböző függőségi értékeket állapítottunk meg a viasz- gyanta keveréknél és a Solakryl BMX-nél. A viaszgyanta keverék mennyiségéhez viszonyítva a fa dimenzionális stabilitása gyorsabban növekszik, s egyértelmű, hogy hatással van rá a poláris oldószerek mennyisége. Ebben az esetben a fa dimenzionális stabilitása csak akkor növekszik, ha az impregnálás poláris oldószer oldattal történik, s ezek mennyiségével jobban változik, mint ami megfelelne a fában lévő konzerváló anyag mennyiségének. A konzervált fában a rostok irányába történő kompressziós erő 66 %-os relativ nedvességnek megfelelő nedvességtartalomnál /7. ábra/ azt mutatja, hogy a feltételezésekkel ellentétben, a fa kompressziós erejének feltűnőbb növekedése ment végbe azáltal, hogy a viaszgyanta keverékben viszonylag alacsony volt a molekulasúly összehasonlítva a metil metakrilát/butil metakrilát kopolimer magas molekulasúlyával. A kompressziós erőnél tapasztalt értéket valószínűleg befolyásolta a fennmaradó oldószerek mennyisége csakúgy, mint a famintákban meglévő különböző nedvességtartalom, mely minták kezelése 66 %-os relativ nedvességtartalomnál történt. A fa monomer polimerimerizációjával történő konzerválásnak az az előnye, hogy a porózus anyagba az alacsony molekulasulyu monomerek könnyedén hatolnak be. A sugárzásos polimerizáciőnak az 13
