Múzeumi műtárgyvédelem 17., 1987 (Központi Múzeumi Igazgatóság)

Általános és elméleti tárgyú cikkek - Morgós András: A faanyagszilárdítás korszerű módszerei

A továbbiakban a kutatás arra törekedett, hogy hogyan lehet a bejuttatott molekulák méretét minél jobban lecsökkenteni. így pl. epoxigyantás átitatásnál a régebben alkalmazott több száz, esetleg ezres centipoise (cP) viszkozitás értékű kezelőszerek (a viszkozitás a molekulaméret függvénye) helyett 10-50 cP visz kozitásu kezelőszereket állítottak elő, az alkotórészek mole­kulaméretének csökkentésével. A molekulák méretcsökkentésének alsó elvi határai az un. monomerek, a polimerek legkisebb épitőkövei. Monomerek alkalma­zásával érthető el a legjobb behatolás, megfelelő módon alkal­mazva az is, hogy az anyag még a fát felépitő sejtfalakba is be hatoljon és ezeket is szilárdítsa. A monomerekkel végzett szi­lárdításkor, ha a megfelelő körülményeket biztosítani tudjuk - monomer elpárolgását meggátoljuk - akkor a bevitt teljes anyag- mennyiség szilárdításra fordítódik, mert nincs oldószer ami el­párologjon. A monomerrel történő szilárdításnak előnyei mellett hátrányai is vannak, ilyen pl. a polimerizációs reakció véghez­vitelének nehézsége, valamint az, hogy a monomerek kis moleku­laméretük miatt könnyen párolognak. így ha az átitatás körülmé­nyeit nem megfelelően választjuk meg, a bevitt anyag nagy része még a polimerizáció bekövetkezése előtt elpárologhat. Impregná- lási kísérletek alapján megállapították, hogy a fák közül a nyirt és a bükköt a legkönnyebb, mig a fenyőféléket a legnehe­zebb metilmetakriláttal impregnálni.^ Meg kell még említeni az un. kéregképződés jelenségét, amikor is a mélyre behatolt szi­lárdító anyag molekulái a könnyű párolgás következtében pl. mo­nomereknél vagy az elpárolgó oldószer által magával ragadott na gyobb szilárdító molekulák a felület közelébe visszavándorol­nak és felhalmozódnak, igy ott egy jobban szilárdított, ellen­álló kérget alkotnak. Ez mindenképpen gondot okoz, de különö­sen problematikus a szabadtéri anyag szilárdításakor, mert a hő ingadozás következtében ez a kéreg leválhat. Az optimális szilárditószer jellemzői:- szilárd és kémiailag ellenálló kötést ad,- kis molekulamérete miatt mélyre és egyenletesen hatol be- a szilárdítandó anyag belsejében keményedik ki,- szilárdulásakor nem keletkeznek káros melléktermékek. 214

Next

/
Thumbnails
Contents